A jogalkotó „félreértette” az eredetileg a Transparency International által javasolt átláthatósági megállapodás intézményét, így a rendelet a jelenlegi formájában nem tükrözi a TI elképzeléseit – olvasható a szervezet pénteki közleményében.
A TI álláspontja, hogy a kormány a civil kontroll intézményesítése helyett „újabb bürokratikus ellenőrzési mechanizmust vezet be” – áll a közleményben. Alexa Noémi ügyvezető igazgató szerint a TI kezdeményezését a törvényhozók „épp az ellenkezőjére fordították le”, a rendelet így „a korrupciós kockázatokkal teli állami ellenőrzést erősíti”.
Az átláthatósági megállapodás lényege, hogy a közbeszerzésekben részt vevő ajánlattevőknek minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell hozniuk. Az átláthatósági biztos pedig figyelemmel kísérheti a közbeszerzési eljárást az előkészítéstől a teljesítésig: minden iratba betekinthet, és az eljárásban részt vevőktől tájékoztatást kérhet, végül jelentést készít tapasztalatairól.
A kormány szerdai döntésének értelmében két ütemben teszik kötelezővé az átláthatósági megállapodást és az átláthatósági biztos alkalmazását. Július 1-jétől minden olyan, uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz az alkalmazásuk, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, jövő január 1-jétől pedig minden 200 millió forint feletti, többségében állami forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzésnél lesz átláthatósági megállapodás és biztos.
A kormány várakozása szerint az intézkedések nagyobb nyilvánosságot és erősebb kontrollt biztosítanak a közbeszerzési eljárások során.
(MTI)
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
