„Illegális filmpremier” Biszkuról, a rózsadombi kommunistáról

Nagy Imre kivégzésének évfordulóján, június 16-án mutatják be Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmjét, amelyet Biszku Béláról forgatott a szerzőpáros. A premier helyszíne azonban megváltozott, mivel az ’56-os megtorlást belügyminiszterként irányító Biszku lánya perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat.

„Kamerás kommunistavadászoknak” írták le magukat a Heti Válasznak Novák Tamás és Skrabski Fruzsina, akik egy két évvel ezelőtti cikk hatására döntöttek úgy, hogy felkeresik a pártállam azon vezetőit, akik mindenféle elszámoltatás és bűnbánat nélkül élték meg a rendszerváltást. A hetilapnak Novák úgy nyilatkozott, azért esett Biszkura a választás, mert „rangban ő a legkiemelkedőbb” és az „ő kezéhez tapad a legtöbb vér”.

Valóban: a ma 89 éves, Rózsadombon élő Biszku Béla 1957-től belügyminiszterként irányította az 1956-os forradalmat követő megtorlást, 20 ezer ember bebörtönzéséről, és 300 felkelő és politikus kivégzéséről, vagy ahogy ő fogalmaz, „fizikai megsemmisítéséről” határozott. Az egykori géplakatos, ellenálló és illegalitásban működő kommunista azonban a hatvanas években szembefordult Kádár János pártfőtitkár „enyhülő” politikájával, ezért kegyvesztett lett, nyugdíjazták. A rendszerváltást követően teljesen visszavonult, egyetlen interjút sem adott.

A Bűn és büntetlenség is csak úgy jöhetett létre, hogy a film készítői cselhez folyamodtak: elhitették Biszkuval, hogy szülőfalujából, Márokpapiból érkeztek, és arról szeretnének filmet készíteni, amint a környékről beszél. Négy alkalommal találkoztak a ma is vaskalapos kommunistaként nyilatkozó nyugdíjassal, egy alkalommal még közönségtalálkozót is szerveztek a márokpapi falunapokon, hogy csípős kérdésekkel szembesítsék Biszkut. A filmesek végül felfedték kilétüket, és szerették volna elérni, hogy Biszku kamerába nézve kövesse meg a vérbe fojtott forradalom áldozatait.

Hogy ez megtörtént-e, vagy sem, az a június 16-i „illegális díszbemutatón” derül ki. A fura szóösszetétel azért indokolt, mert annak ellenére, hogy a megtorló belügyér először írásban is áldását adta a filmre, néhány órával később visszavonta beleegyezését. Novák és Skrabski ennek ellenére bemutatták volna művüket: hiszen az Biszku közéleti tevékenységét ábrázolja. Az ’56-os mártírok hozzátartozóit – így például Mansfeld Péter öccsét is – megszólaltató film premierje az Urániában lett volna, ám a főszereplő lánya perrel fenyegette meg a mozit, amely nem vállalta a Bűn és büntelenség műsorra tűzését. Ezért a szerzők az „illegális vetítés” mellett döntöttek, az új helyszín a második kerületi Menta Terasz lesz, az időpont változatlan: június 16-a, este 7 óra.