Az áprilisi országgyűlési választáson még 10 926 szavazókörben adhatták le voksaikat a választók, most 10 743-ban. Az országgyűlés ugyanis a nyáron új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, és ebben előírta: a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatároznia a települési jegyzőknek.
A jegyzőknek július közepéig kellett megállapítaniuk és közzétenniük a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát és az új egyéni választókerület-számokhoz igazodva „újra kellett rajzolniuk” a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületek határait. Az egyéni választókerületek átalakítása miatt „hozzá kellett nyúlni” egyes szavazókörökhöz is; felül kellett vizsgálniuk az új választókerületekhez igazodva a szavazókörök számát és területi elosztását, vagyis el kellett végezniük a szakszóval körzetesítésnek nevezett feladatot.
A körzetesítés során az összes címet, ahol választópolgár lakik, a körzetesítést segítő szoftverrel besorolják egy szavazókörbe. A szavazókörök felülvizsgálata során egyes szavazókörök „feleslegesnek” bizonyultak, így azokat megszüntették, így az októberi önkormányzati választáson körülbelül kétszázzal kevesebb, összesen 10 743 szavazókörben adhatják le a voksaikat a választók. A választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazóköröket a jegyzőknek úgy kell kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, ám 1200 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
