Az indítványozók – köztük szakszervezetek is – kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában – költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél – foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, s a szabályozás visszamenőleges, a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.
Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény, az előző évi szabadságmegváltás. A különadó alapjába a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a kétmillió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles.
Az október 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint annak, aki már megkapta az adó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kell fizetnie a 98 százalékos különadót. Aki a határidőt követően jogosult végkielégítésre, attól a munkáltató (a kifizető) a különadót automatikusan levonja. Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében” módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.
(MTI)
origo.hu
Gulyás Gergely tételesen megcáfolta Magyar Péter hamis állításait
