A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelenleg elsődleges az erdélyi magyarok romániai képviselete, ám Markó Béla, a szervezet elnöke szerint a teljes jogú állampolgárság feltételezi az egyén választójogát is. Ám megfontolandó, hogy azt állandó magyarországi lakóhelyhez kössék-e – nyilatkozta a politikus a Duna Televízióban. Amint azt sem tartotta kizártnak, hogy az erdélyi magyarságot egy Magyarországon bejegyzendő szervezet jelöltjei képviseljék a magyar Országgyűlésben.
A Székely Nemzeti Tanács ugyanakkor természetesnek tartaná a szavazati jog kiterjesztését a határon túli magyarokra, sőt utóbbiakat választhatóvá is tenné Magyarországon. Mondván: a magyar Országgyűlés sok döntése kiterjed az erdélyi magyarok és a székelység életére, befolyásolja mindennapjaikat.
Bugár nem javasolja, az MKP üdvözli a lehetőséget
„Nem tartom jó ötletnek” – így reagált a választójog kiterjesztésének lehetőségét firtató kérdésre Bugár Béla, a szlovákiai Most–Híd párt elnöke. „A magyarországi parlamenti csatározásokba bevonni a határon túli magyarokat a választások kapcsán eléggé merész és felesleges javaslat. Másfelől ennek vannak hátulütői: „Idegen országok területén hogyan kampányolnának a magyarországi választások kapcsán a határon túli magyarok?” – fogalmazta meg aggályait és ellenvetéseit a politikus.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a magyarországi szavazati jog kiterjesztésének inkább az előnyeit sorolta. „Nagyon komoly döntésnek és lépésnek tartom a kezdeményezést. Bízom benne, hogy ez is segíti az embereket abbéli döntésükben, hogy vállalják a kettős állampolgárságot” – érvelt Berényi József, az MKP elnöke.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében nyilatkozó Brenzovics László úgy látja: a választójog megadása nyilván erősen hatni fog majd mind Kárpátalja, mind a világ egész magyar közösségére, hiszen szavazataikkal először tudják majd befolyásolni a magyarországi politikát.
Szerbiában van pozitív példa – de másutt lehetnek feszültségek
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Heti hírmondó stúdiójában a kérdésről úgy nyilatkozott: náluk is most kezdenek a kérdéssel komolyabban foglalkozni, és az ottani magyarok körében is kitapintható az előbbi nyilatkozatokban megjelent kétféle álláspont. Az viszont tény, hogy a magyar állampolgárság kérdése és annak következményei nem okoznak akkora feszültségeket Vajdaságban, mint más Kárpát-medencei országokban – tette hozzá.
A vajdasági magyaroknak ugyanakkor régiós tapasztalatuk is van a témában: Horvátország megadta a lehetőségét a határokon túl élő horvát állampolgároknak, hogy szavazzanak az anyaországi választásokon. „Én láttam a horvátországi kampány lecsapódását Szerbiában; plakátok voltak, jelöltek kampányoltak, ezek többé-kevésbé ismert dolgok nálunk. És nem láttam egyetlen negatív következményét sem a horvát közösség számára, akik éltek horvátországi szavazati jogukkal” – fejtette ki nézetét Pásztor.
Megjegyezte ugyanakkor: nem mindenhol, nem minden országban élik meg így a kérdést, és ahol más a viszonyulás, ott bizonyos feszültségekkel és nehézségekkel jár majd az újítás. „Ezeket is végig kell gondolni, mint ahogy azt is fontosnak tartanám, hogy ez a kérdés ne úgy csapódjon le a magyar belpolitikában, mint ahogy a külhoni magyar állampolgárság a népszavazás kapcsán lecsapódott. Nem szeretnénk olyan magas árat fizetni ennek a kérdésnek kapcsán, mint akkor fizettünk” – érvelt Pásztor István. Véleményét azzal egészítette ki: nem volna jó a határon túli magyar közösségek számára, hogyha a magyarországi belpolitikai csatározások tárgyává válnának.
A VMSZ elnöke szerint egyébként ha már az állampolgárság megadását nem köti lakóhelyhez a januártól életbe lépő magyarországi szabályozás, akkor a választójogot sem kellene magyarországi lakhelyhez kötni. Viszont utóbbi korlátozott lehetne, a pártlistákra vonatkozhatna, nem pedig az egyéni jelöltekre.
Parlamenti képviselet – egy későbbi fázisban
Ami a választhatóságot, illetve a Markó Béla által ennek kapcsán említett megoldást illeti, Pásztor úgy reagált: elképzelhetőnek tartja, ám nem ebben a pillanatban, hanem pár év múlva, egy „következő nekifutásnál”. „Azt gondolom, hogy most egy visszafogottabb, nem közvetlen parlamenti képviseletre törekvő választási lehetőséget kellene biztosítani” – nyilatkozta a politikus a Heti hírmondó stúdiójában. A kérdésre, hogy személy szerint ő miért tartja fontosnak a szavazati jog kiterjesztését, Pásztor úgy reagált: az állampolgárságnak kell legyen tartalma, és az egyik éppen a választójog.
Azt nem gondolná, hogy a határon túliak politikai véleménynyilvánítása „meghatározó vagy perdöntő lehetne” az elkövetkező magyarországi választásokon. Viszont fontos lenne a határon túliak beleszólása azért, mert a parlamenti választások eredményeként alakulnak ki azok a nemzetpolitikai elképzelések, amelyek lecsapódása a határon túli magyar közösségekre egészében és egyénileg is érvényesek – mondta a vajdasági magyar politikus.
„A magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra”
A Heti hírmondó által megkérdezett határon túli magyarok – a potenciális külhoni választók – eltérően reagáltak a magyarországi választási jog lehetőségére. „Sok magyar is szavazna innen, Romániából is, mert a magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra” – hangzott egy erdélyi vélemény. Más vélemény szerint nem helyes a lépés, hiszen a leendő választók nem élnek Magyarországon, nem ismerik az ottani helyzetet, így az sem lenne helyes, ha beavatkoznának a magyarországiak ügyeibe.
Egy idősebb megszólaló azt mondta: soha nem volt kedve a román állampolgársághoz – ő magyar állampolgárként született, és úgy is szeretne majd meghalni. Ugyanakkor megfogalmazódott az a nézet is: nehéz összeegyeztetni a választások eredeti célját azzal, hogy bár egy nemzet keretén belül, de mégis „határon túlra” leadott szavazatával valaki eldöntse: Magyarországon ki vezessen és milyen politikai döntések szülessenek ezáltal.
(Duna TV)
Reform UK
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
