Pásztor: Fontos lenne a határon túli magyarok beleszólása

Megmozgatta és véleményformálásra sarkallta a határon túli magyar politikát az új magyar alkotmány kapcsán felmerült kormányoldali elképzelés, amely szavazati jogot biztosítana Magyarországon a magyar állampolgársággal is rendelkező határon túliaknak. A magyar közösségek tagjainak véleménye megoszlik a kérdésben. A politikai képviseletek zömmel támogatják a lépést – néhol azonban ellenzik, mások a tempót és a tartalmat illetően is óvatosságra intenek – derült ki a Duna Televízió Heti hírmondó című műsorában vasárnap este sugárzott összeállításból.

MNO
2010. 10. 25. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelenleg elsődleges az erdélyi magyarok romániai képviselete, ám Markó Béla, a szervezet elnöke szerint a teljes jogú állampolgárság feltételezi az egyén választójogát is. Ám megfontolandó, hogy azt állandó magyarországi lakóhelyhez kössék-e – nyilatkozta a politikus a Duna Televízióban. Amint azt sem tartotta kizártnak, hogy az erdélyi magyarságot egy Magyarországon bejegyzendő szervezet jelöltjei képviseljék a magyar Országgyűlésben.

A Székely Nemzeti Tanács ugyanakkor természetesnek tartaná a szavazati jog kiterjesztését a határon túli magyarokra, sőt utóbbiakat választhatóvá is tenné Magyarországon. Mondván: a magyar Országgyűlés sok döntése kiterjed az erdélyi magyarok és a székelység életére, befolyásolja mindennapjaikat.

Bugár nem javasolja, az MKP üdvözli a lehetőséget

„Nem tartom jó ötletnek” – így reagált a választójog kiterjesztésének lehetőségét firtató kérdésre Bugár Béla, a szlovákiai Most–Híd párt elnöke. „A magyarországi parlamenti csatározásokba bevonni a határon túli magyarokat a választások kapcsán eléggé merész és felesleges javaslat. Másfelől ennek vannak hátulütői: „Idegen országok területén hogyan kampányolnának a magyarországi választások kapcsán a határon túli magyarok?” – fogalmazta meg aggályait és ellenvetéseit a politikus.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a magyarországi szavazati jog kiterjesztésének inkább az előnyeit sorolta. „Nagyon komoly döntésnek és lépésnek tartom a kezdeményezést. Bízom benne, hogy ez is segíti az embereket abbéli döntésükben, hogy vállalják a kettős állampolgárságot” – érvelt Berényi József, az MKP elnöke.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében nyilatkozó Brenzovics László úgy látja: a választójog megadása nyilván erősen hatni fog majd mind Kárpátalja, mind a világ egész magyar közösségére, hiszen szavazataikkal először tudják majd befolyásolni a magyarországi politikát.

Szerbiában van pozitív példa – de másutt lehetnek feszültségek

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Heti hírmondó stúdiójában a kérdésről úgy nyilatkozott: náluk is most kezdenek a kérdéssel komolyabban foglalkozni, és az ottani magyarok körében is kitapintható az előbbi nyilatkozatokban megjelent kétféle álláspont. Az viszont tény, hogy a magyar állampolgárság kérdése és annak következményei nem okoznak akkora feszültségeket Vajdaságban, mint más Kárpát-medencei országokban – tette hozzá.

A vajdasági magyaroknak ugyanakkor régiós tapasztalatuk is van a témában: Horvátország megadta a lehetőségét a határokon túl élő horvát állampolgároknak, hogy szavazzanak az anyaországi választásokon. „Én láttam a horvátországi kampány lecsapódását Szerbiában; plakátok voltak, jelöltek kampányoltak, ezek többé-kevésbé ismert dolgok nálunk. És nem láttam egyetlen negatív következményét sem a horvát közösség számára, akik éltek horvátországi szavazati jogukkal” – fejtette ki nézetét Pásztor.

Megjegyezte ugyanakkor: nem mindenhol, nem minden országban élik meg így a kérdést, és ahol más a viszonyulás, ott bizonyos feszültségekkel és nehézségekkel jár majd az újítás. „Ezeket is végig kell gondolni, mint ahogy azt is fontosnak tartanám, hogy ez a kérdés ne úgy csapódjon le a magyar belpolitikában, mint ahogy a külhoni magyar állampolgárság a népszavazás kapcsán lecsapódott. Nem szeretnénk olyan magas árat fizetni ennek a kérdésnek kapcsán, mint akkor fizettünk” – érvelt Pásztor István. Véleményét azzal egészítette ki: nem volna jó a határon túli magyar közösségek számára, hogyha a magyarországi belpolitikai csatározások tárgyává válnának.

A VMSZ elnöke szerint egyébként ha már az állampolgárság megadását nem köti lakóhelyhez a januártól életbe lépő magyarországi szabályozás, akkor a választójogot sem kellene magyarországi lakhelyhez kötni. Viszont utóbbi korlátozott lehetne, a pártlistákra vonatkozhatna, nem pedig az egyéni jelöltekre.

Parlamenti képviselet – egy későbbi fázisban

Ami a választhatóságot, illetve a Markó Béla által ennek kapcsán említett megoldást illeti, Pásztor úgy reagált: elképzelhetőnek tartja, ám nem ebben a pillanatban, hanem pár év múlva, egy „következő nekifutásnál”. „Azt gondolom, hogy most egy visszafogottabb, nem közvetlen parlamenti képviseletre törekvő választási lehetőséget kellene biztosítani” – nyilatkozta a politikus a Heti hírmondó stúdiójában. A kérdésre, hogy személy szerint ő miért tartja fontosnak a szavazati jog kiterjesztését, Pásztor úgy reagált: az állampolgárságnak kell legyen tartalma, és az egyik éppen a választójog.

Azt nem gondolná, hogy a határon túliak politikai véleménynyilvánítása „meghatározó vagy perdöntő lehetne” az elkövetkező magyarországi választásokon. Viszont fontos lenne a határon túliak beleszólása azért, mert a parlamenti választások eredményeként alakulnak ki azok a nemzetpolitikai elképzelések, amelyek lecsapódása a határon túli magyar közösségekre egészében és egyénileg is érvényesek – mondta a vajdasági magyar politikus.

„A magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra”

A Heti hírmondó által megkérdezett határon túli magyarok – a potenciális külhoni választók – eltérően reagáltak a magyarországi választási jog lehetőségére. „Sok magyar is szavazna innen, Romániából is, mert a magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra” – hangzott egy erdélyi vélemény. Más vélemény szerint nem helyes a lépés, hiszen a leendő választók nem élnek Magyarországon, nem ismerik az ottani helyzetet, így az sem lenne helyes, ha beavatkoznának a magyarországiak ügyeibe.

Egy idősebb megszólaló azt mondta: soha nem volt kedve a román állampolgársághoz – ő magyar állampolgárként született, és úgy is szeretne majd meghalni. Ugyanakkor megfogalmazódott az a nézet is: nehéz összeegyeztetni a választások eredeti célját azzal, hogy bár egy nemzet keretén belül, de mégis „határon túlra” leadott szavazatával valaki eldöntse: Magyarországon ki vezessen és milyen politikai döntések szülessenek ezáltal.

(Duna TV)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.