A Máértról is tárgyaltak az Országgyűlésben

Teljes nemzeti egység valósult meg a pénteki Magyar Állandó Értekezleten (Máért) – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn a parlamentben napirend előtt. Az LMP a Híd-Most meghívását hiányolta, a KDNP az értekezlet kapcsán a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta; a Jobbik a határon túliak szavazati jogának kérdését vetette fel, az MSZP szerint az elmúlt nyolc évben is működött a magyar–magyar együttműködés rendszere.• Csak azok vitatják, akiknek „ez a nemzet se inge, se gatyája”?

Semjén Zsolt napirend előtt a hat év szünet után, múlt pénteken tartott Magyar Állandó Értekezleten elfogadott zárónyilatkozatot ismertette. Kitért többek között arra, hogy a résztvevők elítélték a szlovák nyelvtörvényt. A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Máérten teljes nemzeti egység valósult meg a határon túliak, a magyarországi pártok, az emigráció és a kormány részéről egyaránt.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője üdvözölte a Máért újraindulását, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyarok szavaztak egy pártra, a Híd-Mostra, amely nem volt jelen a Máérton. Kívánatos lenne, ha az emberek akaratát ebben a tekintetben is figyelembe vennék – fogalmazott. Reményének adott hangot, hogy elkövetkezhet olyan folyamat, amikor nem az aktuálpolitikai felhangok lesznek a meghatározóak a magyar–magyar párbeszédben. A magyar kormány soha nem helyezheti a különböző gazdasági érdekeket az emberi jogok védelme elé, s ez irányadó akkor is, amikor Európán kívüli hatalmakkal tárgyal Magyarország – jegyezte meg.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, ami azt jelenti, a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, s ennek megvalósulása érdekében újították meg a Máértet. Kiemelte a felelősség kérdését is, amely – mint mondta – azt jelenti, hogy az új kormány felelősen kezeli a kérdést, s a legtöbb döntésében a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg. A Híd-Most kapcsán megismételte, vegyes párt, a Máért pedig magyar pártok közösségét jeleníti meg.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője nem hiányolta a Híd-Most meghívását, egyetértett azzal, hogy a Máérten magyar pártok vegyenek részt. Hiányolta ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács és Magyarok Világszövetsége, valamint a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meghívását. Hozzátette: fontos rendezendő kérdések vannak még, ezek között említette a határon túli magyarok szavazati jogát.

Szabó Vilmos szocialista képviselő azt mondta, egyetértenek azokkal a sorskérdésekkel, amelyek a magyar nemzetet egészében foglalkoztatják. Fontos, hogy legyen olyan fóruma a magyar–magyar együttműködésnek, amelyben az egyetértésre való törekvés a jellemző – hangsúlyozta. Kitért arra a különvéleményre is, amit a nyilatkozathoz csatoltak, mert mint kifejtette: nincs egyetértés az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájának megítélésében. Szerinte az elmúlt nyolc évben is működött a magyar–magyar együttműködés rendszere, infrastruktúrája. Mint közölte: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a stratégiai kérdéseket is meg tudták vitatni.

(MTI)