Lamperth Mónika (MSZP) a panelfelújítási program folytatását szorgalmazta felszólalásában és azt, hogy erre csoportosítsanak át 10 milliárd forint többletforrást. Mint mondta, a büdzsében a panelprogramra előirányozott 3,3 milliárd forint azt jelenti, hogy a kormány a programot leállítja, az összeg csak az eddigi kötelezettségek kifizetésére lesz elegendő. Úgy vélekedett: baj, ha leáll a program, mert a lakóközösségek hónapok, akár évek óta készülnek a felújításra, tanulmányokat, felméréseket készíttettek. Szerinte a program a lakók megtakarításai mellett más hasznot is hozhat: munkahelyeket teremt az építőiparban.
Fidesz: felül kell vizsgálni a panelprogramot
Bebes István (Fidesz) szerint a panelprogram „több sebből vérzik”, már a céljai sem voltak mindig helyesek. Azt mondta: felül kell vizsgálni a programot, meg kell találni a források leghatékonyabb felhasználásának módját, a programot ezt követően lehet újraindítani. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy olyan módosító indítványokat adtak be, amelyek az önkormányzati adóbevételeket próbálják növelni. Ezek közül egyebek között kiemelte: szorgalmazzák, hogy a helyhatóságok részesülhessenek az általuk beszedett közigazgatási bírságokból, hiszen ez többletfeladattal jár.
A Jobbik a Magyarok Világszövetségének juttatna költségvetési forrásokat
Novák Előd (Jobbik) jelezte: frakciója olyan indítványt adott be, amely 474 millió forintos költségvetési támogatást juttatna a Magyarok Világszövetségének. Ezt azzal indokolta, hogy ha a Fidesz-kormány komolyan gondolja a nemzeti együttműködést, akkor ezen módosító javaslat elfogadásával rendezheti a szervezettel a kapcsolatát. Emlékeztetett, hogy az előző Fidesz-kormány alatt szűnt meg a szövetség költségvetési támogatása. Mint mondta, az összmagyarságot képviselő Magyarok Világszövetsége rendelkezik a világon a legnagyobb külhoni alapszervezeti hálózattal.
Szili a pécsi konferenciaközpontot nemzeti intézménnyé nyilvánítaná
Szili Katalin független képviselő egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy a pécsi konferencia- és koncertközpontot nyilvánítsák nemzeti intézménnyé és juttassák költségvetési támogatáshoz. Leszögezte: az egész ország érdeke, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is legyenek a nemzet, a társadalom értékeit megjelenítő kulturális intézmények.
A Fidesz a közfoglalkoztatásról
Karakó László (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2011. évi költségvetés az államadósság csökkentésére, a családok támogatására, a foglalkoztatottak számának bővítésére, a GDP-növekedésre és a fogyasztásbővítésre helyezi a hangsúlyt. A közfoglalkoztatásról szólva kiemelte: nemzeti közfoglalkoztatási program indul, amelyben az állam egységes rendszerben nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatással érintett többletmunkahelyek létrehozására. E célra a munkaerő-piaci alapban jövőre 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál bérpótló járandóságra 48 milliárd forint jut.
Az LMP a nők rugalmas foglalkoztatását szorgalmazza
Kaufer Virág (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nem segít a fiatal, kisgyermekes, gyermekvállalás előtt álló nők helyzetén. Leszögezte: pártja szerint kulcsfontosságú lenne a nők választási lehetőségét megteremteni, ehhez rugalmas munkavállalási formák kellenének. Kifejtette: a 2011. évi büdzsé nem emeli azokat a tételeket sem, amelyek a bölcsődei, óvodai helyek bővítését céloznák meg. Szerinte ezek jövőre visszafogják majd a gyermekvállalást.
A Fidesz a turizmus fontosságáról
Hadházy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a turizmus a foglalkoztatás bővítése terén is jelentős ágazat lehet. A módosító javaslatok közül kiemelte azt, amelyik részben visszapótolja az önkormányzatoknak a turisztikai adó miatti elvonást. Egy másik javaslat pedig a turisztikai célelőirányzatot emelné meg 2,7 milliárd forinttal – szögezte le.
MSZP: 62 milliárd pluszt juttatna a munkahelyteremtésre
Kiss Péter (MSZP) azt szorgalmazta, hogy az aktív munkaerő-piaci eszközök bővítésére fordítsanak költségvetési pluszforrásokat. Mint mondta, az MSZP által benyújtott módosító indítványok összesen 62,2 milliárd forint többletpénzt adnának munkahelyteremtésre. Jelezte: véleményük szerint a gazdasági növekedést és a hazai fogyasztásbővülést túl optimistán tervezte meg a kormány, így kevéssé várható foglalkoztatásnövekedés. Hivatkozott a Költségvetési Tanács elemzésére, amely szerint az idei 92 milliárd forint helyett jövőre 64 milliárd forint jut a közfoglalkoztatásra. Úgy vélekedett, ez a több mint egyharmados visszalépés aggályos, azt jelenti, hogy a kormányzat a közmunkára, az Út a munkához programra, a közhasznú foglalkoztatásra, azaz a segély helyett munka „megoldására” juttat kevesebb pénzt. Ennek pedig az a következménye, hogy 30 ezerrel kevesebb lehet a közfoglalkoztatottak száma – mondta.
A Fidesz a Külügyminisztériumról
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy jövőre több pénz jut a külképviseletek működtetésére, biztosítva van az egyszerűsített kedvezményes állampolgárság megadásával járó pluszfeladatok fedezete és az ideinél 1,3 milliárd forinttal több jut a határon túli magyarok támogatására. Hozzátette, hogy eközben a soros EU-s elnökség költségeit sem ingatlaneladásokból fedezik. Azt mondta, hogy ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy a Külügyminisztérium működése kiszámíthatóvá váljon.
A Jobbik a szociális rendszerről
Sneider Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésnek a szociális ágazat az egyik nagy vesztese. Kijelentette, hogy az ágazat jövőre 35 milliárd forintos elvonást szenved el, ami reálértékben 105 milliárd forintos csökkenést jelent. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkassza nélkül a többi területre érvényes a csökkentés. Közölte, ha ezt a problémát nem orvosolják, az komoly feszültségekhez vezet majd. Elmondta, hogy két, hajléktalanokkal foglalkozó közalapítvány érdekében is módosító javaslatokat nyújtottak be. Kitért arra is, hogy egy másik módosító javaslatukkal 20 millió forinttal többet adnának egy, a fogyatékkal élőkkel foglalkozó közalapítványnak. Havi 45 ezer forintra emelnék a jelenleg 29 500 forintnyi ápolási díjat, amit egy szülő kaphat, ha otthon marad a fogyatékkal élő gyermekével. Megjegyezte, hogy egyúttal két százalékkal emelnék a családi pótlék előirányzatát. A juttatás azon gyerekek után is járna, akik csak 21 éves korukra végzik el a középiskolát. Megjegyezte, hogy szeretnék visszaadni a Máltai Szeretetszolgálatnak azt a 60 millió forintot, amennyivel kevesebbet kapnának az idei évhez képest.
A Fidesz a bíróságokról és az ügyészségről
Horváth Zsolt fideszes képviselő a büdzsé bíróságokra és ügyészségekre vonatkozó részéről beszélve azt mondta, hogy ezen a területen kettős feladat jelentkezik. Egyfelől csökkenteni akarják bíróságokon felhalmozódott ügyhátralékokat, valamint bővíteni akarják a humánerőforrás területén keletkező feladatok megoldását. Másrészről az ügyészségek kapcsán el szeretnék érni, hogy a büntetőeljárásokat ezentúl ne lehessen a vád képviselete nélkül lefolytatni. Hangsúlyozta, hogy mindkét területen több forrás jut majd a feladatok megvalósítására. Kijelentette, hogy infrastrukturális és más fejlesztésekre 500 millió forintot különítenek el. Kiemelte, az a kormányzati szándék, hogy az igazságszolgáltatás minden területe a valódi közszolgáltatásokhoz tartozzon a jövőben.
Az LMP a mezőgazdasági feladatokról
Szabó Rebeka (LMP) elmondta, azt szeretnék, hogy a parlagfű elleni védekezésre tervezett előirányzatot csak az Országgyűlés módosíthassa, azt miniszteri szinten ne lehessen megváltoztatni. Felhívta a figyelmet az állami génmegőrzési feladatok támogatására. Közölte, hogy ez a tavalyihoz képest 200 millió forinttal csökkent, véleményük szerint viszont legalább a korábbi szintre, vagyis összességében 300 millióra kellene a keretet visszaállítani. A képviselő kitért az alternatív értékesítési láncok támogatására is. Szavai szerint a helyi termékek közvetlen értékesítése olyan eszköz, amellyel fel lehet lendíteni a kisebb, lokális gazdaságokat. Javasolta, hogy támogassák a gazdálkodókat, hogy az úgynevezett réspiacokra, például a bioélelmiszerek, a laktózmentes termékek vagy a vallási ételek piacára is be tudjanak törni.
A Fidesz az elővárosi közlekedésről
Riz Levente (Fidesz) arról beszélt, hogy XVII. kerületi képviselőként a külterületi közösségi közlekedés fejlesztésének lehetőségeit az elővárosi vasúti vonalak megállóhelyeinek megújításában, illetve új megállók létrehozásában látja. Az egyéni közlekedés kapcsán fontosnak nevezte azt a módosító indítványt, amely a fővárosi külterületek útjainak portalanítását, illetve aszfaltozását segítené elő.
A KDNP az oktatásról
Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár arra emlékeztetett, többen kifogásolták, hogy a költségvetés és a közoktatási törvény koncepciója mintha nem volnának szinkronban egymással. Magyarázatként közölte, hogy a törvénykoncepció elkészült, de az nem egy lépésben, jövő ősszel lép hatályba, hanem lépcsőzetesen. Szavai szerint annak fő üzenetei – például a pedagógiai szakszolgálatok témaköre – viszont megjelennek a büdzsében. Megjegyezte azt is, hogy egyes képviselők kifogásolták, miért nem jelenik meg a büdzsében a pedagógus életpályamodell. Kijelentette, hogy ennek a koncepciója is elkészült, de az olyan horderejű változtatásokat fog jelenteni, hogy 2011-ben még nem lép életbe. A kisiskolák helyzetéről azt mondta, azok újraindítását az első körben pályázati úton kezdik el. Kérte az újraindításra szánt összeg növelésére vonatkozó módosító javaslat támogatását.
Az MSZP a kultúráról
Hiller István (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese a magyar kultúra. Példaként említette, hogy idén 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre az előadó-művészet színvonalának emelésére, és a kormánypárti képviselők olyan módosítást nyújtottak be, amely már idén többlettámogatást jelentett volna; végül megegyeztek abban, hogy ez az összeg a 2011-es költségvetésben jelenik meg, jövőre viszont ennek ellenére is csak 1,1 milliárd forintot fognak biztosítani a magyar előadó-művészetnek.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
