Lázár János ezt kedden mondta a parlamentben, az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának általános vitájában. A két előterjesztés rögzítené: nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely országos népszavazással sem változtatható meg.
A Fidesz-frakcióvezető expozéjában indoklásképpen – utalva a különadóról szóló törvény ismételt beterjesztésére – azt mondta, ideiglenes, gyors megoldásra van szükség, ami ugyan „nem a legszebb, nem a legelegánsabb”, de hatékonynak kell lennie, amíg nem születik meg az új alkotmány. A mai magyar alaptörvény ugyanis lehetővé teszi – fogalmazott –, hogy emberek csődbe vitt vállalatok igazgatóiként több száz millió forintos végkielégítéssel távozzanak.
A szocialisták kormánya az elmúlt nyolc évben olyan szabályokat vezetett be az állami cégek, intézmények működésében, amelyek rosszul működő gazdasági társaságok esetén is – az ország gazdasági helyzetében – megengedték, hogy „horribilis, tíz- és százmilliós nagyságrendű” végkielégítéseket fizessenek ki – fejtette ki Lázár, példaként említve a BKV-ügyet, de megjegyezte, hogy a politika csúcsain lévők, korábbi kormánytagok is érintettek. „Ha csak a Fideszt vesszük”, hárommillióan szavaztak az országgyűlési választáson arra a programpontra, hogy visszaszedik ezeket a pénzeket – hangsúlyozta. Közölte, október 31-ig mintegy egymilliárd forintot kellett volna 98 százalékos különadóként befizetni az államkasszába, az Alkotmánybíróság döntése miatt azonban – amellyel megsemmisítette a különadót – ebből az összegből egy fillér sem folyik be.
A politikus hangsúlyozta: a különadóról szóló kezdeményezés alapvetően nem azokra vonatkozik, akik több évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkeznek közalkalmazottként. Példaként hozva Hódmezővásárhelyt – ahol polgármesterként dolgozik – Lázár azt mondta, a városban hétszáz pedagógus dolgozik, akik közül hét esne a jogszabály hatálya alá, „de miután eszünk ágában sincs a munkaviszonyukat megszüntetni”, az ő szempontjukból értelmezhetetlen e törvény. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „amikor egy munkáltató arra kényszerül, hogy elbocsásson embereket, akkor alkalmassági szempontokat is figyelembe vesz, és (…) ha egy munkáltató megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, akkor korántsem biztos az, hogy a kétmillió forint feletti végkielégítés az értelmezhető”; a kétmillió forint sem kevés pénz. A frakcióvezető megerősítette, szerdán találkozik szakszervezetekkel az ügyben, és megoldási javaslatokat, véleményeket kér tőlük.
Szijjártó: Véget ért a pofátlan végkielégítések kora
A Fidesz az emberek igazságérzetének oldalára állt a „régi” és az „új korszak” szabályai között feszülő konfliktusban – fogalmazott Szijjártó Péter, a Fidesz vezérszónoka a Lázár János által benyújtott alkotmánymódosítási, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítási javaslat együttes általános vitájában kedden este az Országgyűlésben.
Szijjártó beszédében hangsúlyozta: egy demokráciában kizárólag a választói akarat jelenthet stabil kiindulópontot, az állampolgárok az idén pedig már kétszer is világossá tették, hogy mit szeretnének. A választók áprilisban „lezárták a hazugságok, az ország eladósításának korszakát”, amelyben „pofátlan” végkielégítéseket fizettek ki állami vezetőknek, majd az állampolgárok októberben megerősítették, hogy a „közérdeket a magánérdek elé kell helyezni” – fejtette ki.
A kormánypárti képviselő szerint most azok kiabálnak a leghangosabban, akik megengedhetetlen módon „saját, illetve holdudvaruk pénzét” védik. Hozzátette: jelenleg is azért zajlik „gőzerővel” az alkotmányozási folyamat, hogy jövő tavasztól egy új, végleges alkotmány szüntesse meg a „régi korszak kottáiból” adódó feszültséget.
(MTI)
