Pálffy: Nincs ok a védekezésre, büszkék lehetünk a büdzsére

A jövő évi büdzsé honvédelmet, gyermekeket, kultúrát, rendőrséget és bíróságokat érintő fejezeteit érintő hozzászólásokkal folytatódott csütörtök reggel a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája a parlamentben.• Véget ér a jövő évi költségvetés általános vitája

Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki ülése után újságíróknak elmondta: hétfőn, kedden, szerdán és pénteken tart ülést a Ház. Hétfőn kezdődik a 2011. évi költségvetést megalapozó „salátatörvény” általános vitája, ennek időkerete négy óra húsz perc. Altorjai Anita elmondta: a vitában felszólalhatna Kopits György, de a Költségvetési Tanács elnöke nem kíván élni a lehetőséggel.A sajtófőnök tájékoztatása szerint jövő hétfőn a parlament megválasztja a MÁV Zrt. gazdasági helyzetét vizsgáló parlamenti bizottság tagjait. A Fidesz később közli jelöltjei nevét, az MSZP Göndör Istvánt, a Jobbik Korondi Miklóst, a KDNP Spaller Endrét, az LMP Jávor Benedeket javasolja a testületbe. A napirendi ajánlás szerint hétfőn lesz a jogalkotásról, illetve a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatok zárószavazása. Kedden és szerdán törvényjavaslatok vitája zajlik majd a Házban: kedden kezdődik egyebek közt a büntető tárgyú, a naptári napban való határidő-számítással összefüggő, illetve az állami tulajdonú szakosított pénzintézetekre vonatkozó, valamint a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatok általános vitája. Szerdán az egészségügyi tárgyú törvények módosításának vitáját kezdi el a Ház.

Csampa Zsolt (Fidesz) a 2011-es büdzsét katonabarát költségvetésnek nevezte. Kifejtette: 8,8 százalékkal nőnek a honvédelemre szánt pénzek, ami 22,3 milliárd forintot jelent. Ez nem a trükkök költségvetése – jelentette ki a politikus.

Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalásában a gyermekek alkotmányos jogait érintően rámutatott, nem lehet a gyermekek között különbséget tenni sem családi, sem társadalmi származás, sem pedig vagyoni helyzet alapján. A tervezett támogatási rendszer azonban – folytatta – a vagyonosabb jövedelmű családokban nevelkedő gyermekeknek ad nagyobb támogatást, ami szerinte érthetetlen, igazságtalan, szívtelen, irgalmatlan logika, és az alkotmányba ütközik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati közoktatási intézmények támogatása nem ugyanolyan szinten nő, mint az egyháziaké.

A kereszténydemokrata Pálffy István hangsúlyozta: a költségvetéssel azokat az embereket védik meg, akiket a szocialisták gazdaságpolitikája hozott nehéz helyzetbe. Mint mondta, semmi okuk a védekezésre, a jövő évi büdzsére ugyanis büszkének lehet lenni. A megújulás éve stabil gazdaságot kínál – emelte ki a politikus.

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta: örömmel tapasztalta, hogy a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei jóval nagyobb támogatást kapnak, mint az elmúlt években. Hiányzik viszont az olyan civil szervezetek támogatása, amelyek állami feladatokat vesznek át, és fogyatékossággal élő emberek segítésén dolgoznak – jegyezte meg.

Kulcsár József (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2011-es évben folytatódik a büntetés-végrehajtási (bv) szervezet fejlesztési programja, amelynek eredményeként költséghatékony szervezet jön majd létre. A politikus szólt a katasztrófavédelem forrásairól is, és elmondta, a másfél milliárd forintos támogatási többlet lehetőséget ad a „reagálóképesség javítására”.

Kukorelly Endre (LMP) azt mondta, minősíthetetlen, hogy a kultúra szó jószerivel el sem hangzik a költségvetési vitában. Véleménye szerint a döntéshozók feladták a kultúrát.

Latorcai János arról beszélt, hogy a 2010. évi adatsorhoz képest a jövő évi költségvetésben 62,5 százalékkal csökkent azon adóbevételek száma, amelyekről az Állami Számvevőszék nem tudott véleményt mondani, s a Költségvetési Tanács a fő számokat megalapozottnak találta. Az adó- és járulékmódosítások, a kis- és középvállalkozások támogatása egyértelműen a válság hatását enyhítik, megfelelő biztosítékot jelentenek a gazdasági növekedés beindításához – idézte a számvevőszéket a KDNP-s politikus.

Hozzátette: 6,9 százalékos bővüléssel számol a kormány, az export 9 és az import 9,3 százalékos növekedésével, de ha sikerül a nagy kereskedelmi láncokkal megegyezni, és több magyar áru kerül a polcokra, szerinte joggal lehet remélni, hogy az import aránya kisebb lesz. A gazdasági bővülés a foglalkoztatásét is magával vonja majd – prognosztizálta. Kitért még arra, hogy közel ötszázalékos nettó keresetnövekedéssel, illetve a nyugdíjak infláció feletti emelkedésével számolnak, és 0,8-0,9 százalékos többletet mutat majd a költségvetés mérlege. A jövő év lesz hosszú idő után, amikor az államadósság csökkenni fog – mutatott rá a kormánypárti politikus. A rendőrség 34 milliárdos többletére külön kitérve azt mondta, remények szerint így lesz elég akcióképes, intézkedni tudó rendőr az utcán.

Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy közgazdasági szempontból a büdzsé felelőtlen, mert úgy oldja meg a pénzügyi egyensúlyt, hogy a kiadásokat tartósan lefaragja, de ezt olyan bevételekkel pótolja, amelyek forrásai néhány év múlva kimerülnek. Társadalmi hatását tekintve a költségvetés mélyen igazságtalan, a kapcsolódó adótörvényekkel a kiskeresetűektől elvesznek, míg a nagyobb jövedelműeknél több maradna. Ezért javasolták a negatív adóval történő korrekciót – jelezte az ellenzéki képviselő. A jogi megalapozottságot tekintve szerinte alkotmányos alapjogokat sért a büdzsé, s példaként a tulajdon és magántulajdon védelmét említette. A javaslatban 500 milliárdot indítványoznak elkölteni hárommillió ember megtakarításából, a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvételével – mondta, leszögezve: az MSZP semmiképpen sem tudja támogatni a költségvetés elfogadását.

Horváth Zsolt kiemelte: a bíróságok esetében általános cél, hogy működésük igazi közszolgáltatássá váljon. Konkrét cél, hogy a jogviták elintézésének ideje csökkenjen, s kisebb legyen az elhúzódó eljárásokból adódó jogérvényesítés költségeinek összege. Ennek megvalósításához a fejezet költségvetés-előirányzata 65,8 milliárd lesz. További célként jelölte meg, hogy a megnövekedett ügyhátralék csökkenjen. Szakítva a korábbi kabinet helytelen magatartásával most két jogcímen is többletforrást irányoznak elő a többletfeladatokhoz. Felújítások címen 500 milliót különítenek el, ami 300 millióval több, mint előző évben. Uniós források felhasználásával pedig informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.

A jobbikos Bertha Szilvia arról beszélt, hogy folytatódik a három éve tartó bérbefagyasztás és leépítések várhatók a közszférában. A vállalkozási adók csökkentése önmagában nem növeli majd a foglalkoztatást, a bérterhek radikális mérséklésére lenne szükség; érdemi javulás így a versenyszférában sem várható – jegyezte meg. Hozzátette: a közfoglalkoztatás finanszírozását jelentősen csökkentenék, miközben az önkormányzatokra egyre nagyobb terheket rónának. Az jósolható, hogy teljes káosz lesz a közfoglalkoztatásban, ami azoknál, akinek ez az egyetlen lehetősége, nagy nehézségeket idézhet elő – jegyezte meg.

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy új magyar modellt alkotnak, s 2011 lesz az első év amikor hiteles, a pénzügyi stabilitást garantáló költségvetése lesz az országnak. A büdzsé prioritásait a nemzeti érdekek határozzák meg, elsőbbséget adva a munkahelyteremtésnek és a gazdasági növekedésnek – mondta a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte: új adórendszerrel, új Széchényi-tervvel, gazdaságélénkítő programokkal talpra állítják a költségvetést, élénkítik a gazdaságot, csökkentik az államadósságot, a munkanélküliséget, növelik a foglalkoztatást, elismerik a gyermekvállalást.

A fideszes Font Sándor szerint teljesítménynövelésre ösztönöz a jövő évi költségvetés, ami szavai szerint elismeri a társadalmi közjóra fordított magán hozzájárulásokat. Az LMP a vidékfejlesztési célokról Szabó Erika közölte: a vidékfejlesztési célok általánosan támogathatóak a költségvetésben, azonban szavai szerint hiányzik a célok számszerűsítése. Beszélt a tájgazdálkodás fontosságáról is. Mint mondta, a következő években az elsivatagosodás fenyegeti a világot, a kormánynak ezért hathatósabban kell védenie a termőföldeket. Megjegyezte, hogy a földvédelmi járulék összege a következő évben kismértékben csökkeni fog. Hangsúlyozta azt is: programot kell indítani az alternatív élelmiszerláncok szervezésére, a helyben feldolgozott termékek közvetlen termelői értékesítése érdekében. Ángyán József államtitkár minderre azt válaszolta: a tárca januárban teszi majd le azt a tervet, amely a tíz évre kitekintő agrár-, vidék-, és környezetstratégiát jelenti. Ezt követően jövő év májusára hoznák az agrár-, vidék-, és környezetstratégiai orientációs kerettörvényt a parlament elé – tette hozzá.

Kozma Péter fideszes képviselő azt mondta: a belügyminisztérium támogatási főösszege 12 százalékkal növekszik az ez évihez képest, 4.130 fővel növekszik a rendőrség létszáma. Beszélt arról, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával megnövekedett az állampolgársági hivatal munkája, ezért örvendetesnek nevezte, hogy a hivatalt 100 fővel bővítik. Juhász Ferenc (MSZP) a fideszes felszólalásra válaszul azt mondta: a rendőrség személyi fejlesztésre mindösszesen kétmilliárd forintot különítettek el a költségvetésben.

Tóth József (MSZP) azt mondta: jövőre olyan területeken csökken a támogatás, ahol az embereket érintő közvetlen szolgáltatások megjelennek. Példaként említette meg, hogy a szociális támogatásból 33 milliárd forinttal kevesebbet tartalmaz a költségvetés. Jelentős forráskivonás várható a 2011. évben az önkormányzati szférában is – jelentette ki.

Pősze Lajos (Jobbik) azt mondta, a költségvetésben jelentős tartalékokat fedezett fel. Közölte: lát legalább 40-50 milliárd forint tartalékot a várható adóbevételeket illetően. Véleménye szerint túl sok a 130 milliárd forint dologi kiadás növekedés a költségvetésben. Azt is hangsúlyozta: 3,5 milliárd forintot vissza kellene adni a Nemzeti Civil Alapprogramnak, közmunka programra 40 milliárd forintot csoportosítana át, és szerinte 30 milliárd forinttal többet kellene adni a határon túli magyarság támogatására.

Szedlák Attila fideszes honatya felszólalásában a nemzeti közfoglalkoztatási programról beszélt. Megemlítette, hogy 23,5 milliárd forinttal növekszik a munkaerő-piaci alapra jutó kiadási előirányzat.

(MTI)