Új jogalkotási törvényt fogadtak el

Elfogadta az Országgyűlés az új jogalkotási törvényt, amely kimondja azt is: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.

Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával, a szocialista képviselők ellenszavazata mellett fogadta el hétfőn az új jogalkotási törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi törvényt.

A hétfőn jóváhagyott törvény a jogalkotás alapvető követelményei között egyebek mellett rögzíti: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Kimondja azt is, hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre – tartalmazza az új törvény. Rendelkezik arról is, hogy a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálattal kell felmérnie a szabályozás várható következményeit, majd annak eredményéről tájékoztatja törvény és kormányrendelet tervezete esetén a kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét.

Emellett utólagos hatásvizsgálatot is előír a törvény. Kimondja azt is: ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezze, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy e jogával élhessen. A jövőben az együttes miniszteri rendeleteket a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel.

A törvény rögzíti a jogszabályok személyi és területi hatályát, hatálybalépésük, hatályon kívül helyezésük és módosításuk szabályait, valamint kitér arra is, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. A közlönyt elektronikus úton kell kiadni. Ezen kívül 2012. január elsején létrejön a nemzeti jogszabálytár, amely a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként ingyenesen elérhető lesz bárki számára.

Szélesebb körű részvétel valósulhat meg a jogalkotásban

Az eddiginél szélesebb körű társadalmi részvétellel valósulhat meg januártól a jogalkotás annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elutasították az indítványt. Az elfogadott jogszabály alapelvként rögzíti: a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban az álláspontok – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének – lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a jövő évtől a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását. A tervezet egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

(MTI)