Új jogalkotási törvényt fogadtak el

Elfogadta az Országgyűlés az új jogalkotási törvényt, amely kimondja azt is: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.

MNO
2010. 11. 22. 17:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával, a szocialista képviselők ellenszavazata mellett fogadta el hétfőn az új jogalkotási törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi törvényt.

A hétfőn jóváhagyott törvény a jogalkotás alapvető követelményei között egyebek mellett rögzíti: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Kimondja azt is, hogy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre – tartalmazza az új törvény. Rendelkezik arról is, hogy a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálattal kell felmérnie a szabályozás várható következményeit, majd annak eredményéről tájékoztatja törvény és kormányrendelet tervezete esetén a kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét.

Emellett utólagos hatásvizsgálatot is előír a törvény. Kimondja azt is: ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezze, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy e jogával élhessen. A jövőben az együttes miniszteri rendeleteket a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel.

A törvény rögzíti a jogszabályok személyi és területi hatályát, hatálybalépésük, hatályon kívül helyezésük és módosításuk szabályait, valamint kitér arra is, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. A közlönyt elektronikus úton kell kiadni. Ezen kívül 2012. január elsején létrejön a nemzeti jogszabálytár, amely a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként ingyenesen elérhető lesz bárki számára.

Szélesebb körű részvétel valósulhat meg a jogalkotásban

Az eddiginél szélesebb körű társadalmi részvétellel valósulhat meg januártól a jogalkotás annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elutasították az indítványt. Az elfogadott jogszabály alapelvként rögzíti: a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban az álláspontok – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének – lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a jövő évtől a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását. A tervezet egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.