Erős vállalati szektorra van szükség a felzárkózáshoz

A hatékony felzárkózáshoz az országnak erős, saját vállalati szektorra van szüksége, a hazai kis- és középvállalatok fejlődését, exportját emiatt is támogatni kell – mondta Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) budapesti szakmai rendezvényén.

Kiemelte: a következő években Magyarországnak nem csupán a bruttó hazai termék (GDP) bővítésére kell helyeznie a hangsúlyt, de legalább ilyen fontos a nemzeti jövedelem (GNI) növelése, mert az erős hazai vállalkozások profittermelő képessége az egész ország jövedelemtermelő képességét is javítja majd. Úgy vélte, állami segítséggel kereskedőházat kellene létrehozni a hazai cégek tevékenységének segítésére.

Az államtitkár rámutatott: az ország számára a gazdasági növekedés mellett a külső és belső egyensúly megteremtése, „fékentartása” kiemelten fontos, és az is elsőrendű cél, hogy a külkereskedelem kedvező teljesítményt mutasson fel. Az ország kivitelében, a devizabevételek megteremtésében a jövőben egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-nak) – hangoztatta.

Kiemelte: a kkv-k számára a beszállítói tevékenység feltételeinek javítása, támogatása egyben a későbbi exporttevékenységüket is megalapozhatja amellett, hogy a beszállító láncokban részt vevő cégek magyar importot váltanak ki. „Az a hazai kis- vagy közepes vállalkozás, amelyik kiérdemli, hogy beszállítója legyen a Mercedesnek, később termékét sikerrel viheti ki a külpiacra is” – tette hozzá Becsey Zsolt.

Fekete István, a magyarországi Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke ismertette: a hazai mintegy 200 000 valódi termelő vagy szolgáltató tevékenységet végző kkv-ból mindössze 5000 mondható exportképes vállalkozásnak. Nagyon gyakran hiányzanak a kkv-k esetében azok a gyakorlati külkereskedelmi ismeretek, amelyek segítségével hatékonyan tudnának fellépni az exportpiacokon – mutatott rá a JVSZ elnöke.

Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója előadásában cáfolta azt a napjainkban „szárnyra kapott” nézetet, hogy a gazdasági válság hatására megbukott az exportorientált gazdasági növekedés koncepciója. Elismerte: a válság következtében a világgazdaságban tavaly „drámaian” zuhant az export, de már 2010 az egyes országok esetében a kivitel erőteljes megnövekedését hozta. Erre igen szembeötlő Kína példája; 2009-ben 20 százalékkal esett a kínai kivitel, idén várhatóan 40 százalékkal „megugrik” a távol-keleti óriás exportja.

Magyarország egyik legfőbb felvevő piacának, Németországnak a GDP-je ez év első kilenc hónapjában 3 százalékkal bővült, a német export eközben 85 százalékkal nőtt. Németországnak a belső piaca 80 millió lakost, fogyasztót jelent, mégsem a belső fogyasztás ösztönzését helyezte előtérbe a német gazdaságpolitika – mutatott rá a szakértő.

Inotai András szerint kiemelkedő teljesítménynek néz elébe Magyarország is: ha a következő hetekben nem történik valami drámai fordulat, 5 milliárd euró külkereskedelmi többlet várható, és a folyó fizetési mérleg is pozitívummal zár. Kiemelte: a magyar külkereskedelmi többletből mintegy 4 milliárd eurót hoz az uniós tagállamok felé teljesített kivitel.

(MTI)