Az utolsó felvonáshoz érkezett a korábban a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablással társtettesként vádolt Hajdú László megismételt büntetőpere, csütörtökön a vád és a védelem összegezte perbeszédeiben a bizonyítékokat a Fővárosi Ítélőtáblán. Bár Hajdút – aki nemrég Kovácsra változtatta nevét – az ügyészség immár nem vádolja a móri vérengzéssel, a hatóság mégis az első fokon kiszabott 17 évnyi fegyházbüntetésének súlyosítását kérte a bíróságtól. Az európai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát számos botrány és fiaskó kísérte, a terhelt elleni eljárást kétszer is lefolytatták, ugyanakkor szakemberek nem zárják ki, hogy Hajdú ügye újra visszakerülhet első fokra.
A Fellebbviteli Főügyészség képviselője a Móron elkövetett mészárlás bizonyítékaival kezdte csütörtöki vádbeszédét. A hatóság szerint a nyomozáskor nem volt alaptalan az az elképzelés, hogy Hajdú Lászlónak és Kaiser Edének köze lehet a bűncselekményhez. Kaisert számos tanú felismerni vélte, társa pedig kiképzést kapott a francia idegenlégióban, és gépfegyvere is volt. A Fővárosi Bíróság első fokon mindkét vádlottról kimondta, hogy nem ők követték el a móri bankrablást, de az a határozat csak akkor emelkedik jogerőre, ha a fentieket az ítélőtábla is megállapítja. Ez az egyik oka annak, hogy Hajdú esetében újra ismertetni kell a móri aktákat. A másik, hogy a nyolc évvel ezelőtti mészárlás helyszínelése után nyilatkozó szakértők nyilatkozataiban több helyütt más megállapítások vannak, mint amiket ugyanazok a szakemberek a valódi elkövetők, Nagy László és Weiszdorn Róbert elfogása után tettek. Érdekes ellentmondás, hogy a szakértők utóbbi esetben már nem folytattak újabb vizsgálatokat, hanem a korábbi irataikra támaszkodtak, a két páros tevékenységéről azonban mégis lényeges különbségek vannak bennük.
Ismert, Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a Fővárosi Bíróság a móri ügy miatt, az akkori indokolás szerint ő lőtte le a bank biztonsági őrét, majd ő állt az ajtóban, és küldte el műszaki hibára hivatkozva az ügyfeleket. A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a verdiktet. Hajdú Lászlóról nem sikerült bebizonyítani, hogy ő volt a móri mészáros, de neki tulajdonították a fegyverek beszerzését, ezt egybevetve egyéb bűncselekményeivel, 15 évet kapott. Az ítélőtábla ezt a döntést hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt büntetőper már úgy ért véget, hogy elfogták a valódi tetteseket, Nagyot és Weiszdornt.
Hajdú büntetését mégis súlyosította Szebeni László tanácsa, és – többnyire Kaiserrel együtt elkövetett – más fegyveres rablásaiért 17 évet kapott. Ezek egyike egy budaörsi támadás, mikor Kaiser – állítása szerint véletlenül – meglőtt egy pénzszállítót, aki életveszélyesen megsérült. A pisztoly Hajdúé volt korábban, és a vádlott társával együtt úgy vallott, hogy hónapokkal korábban, még a rablás kitervelése előtt adta azt Kaisernek. A két férfi egyezően nyilatkozott az esetről, pedig akkor már előzetesben voltak, így nem tudtak összebeszélni. A Fővárosi Bíróságon hozott elsőfokú ítélet egyszerűen nem említette a vallomásokat, holott azokat a jegyzőkönyvekben rögzítették. A jogszabályok szerint a bizonyítékokat a bíróság mérlegeli, de minden esetben meg kell indokolnia, hogy mit és miért sorol azok közé, illetve milyen indokkal zár ki.
A fegyver átadásáról az elsőfokú döntés kimondta, hogy Hajdú azt közvetlenül a pénzszállító elleni támadás előtt adta Kaisernek, de nem tudni, a megállapításnak mi az alapja. Hajdút ezért továbbra is társtettesként elkövetett emberölési kísérlettel vádolják. Az ügyészség szerint korábbi bűnöző életmódja is indokolja 17 évnyi büntetésének súlyosítását. A védelem szerint az elsőfokú határozat megalapozatlan, iratellenes, ezért elsősorban a döntés hatályon kívül helyezésére, illetve a büntetés enyhítésére tett javaslatot. Hajdú László ügyében január 20-án hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
