Válogatott mítoszok, tévtanok

Az 1997-es nyugdíjreform létrehozta Magyarországon a nyugdíjrendszer második pilléreként ismert magán-nyugdíjpénztári rendszert. Az átalakítások során folyamatos konzultáció zajlott a többpilléres nyugdíjrendszer modelljét megalkotó Világbankkal. Ám a hazai reformok idején a Világbank nem rendelkezett formalizált nyugdíjreform-stratégiával, ezt csak 2001-ben alkotta meg.

A hivatalos stratégia kései megjelenésének oka az volt, hogy a szervezeten belül, illetve később a szélesebb nyilvánosság előtt komoly vita folyt arról, hogy lehetséges-e a nyugdíjrendszerek problémáira univerzális megoldást találni. Sokan ugyanis úgy értelmezték a Világbank 1994-es, Averting the Old Age Crisis című tanulmányát, mint ami egy mindenhol, minden körülmények között optimális eredményre vezető megoldást kínál. A félreértelmezés részeként több dogmatikus állítás, a rendszer előnyeit hangsúlyozó mítosz is megfogalmazódott.

Először is az említett tanulmány nem állítja, hogy a befizetésekkel arányos nyugdíjat biztosító második pillér kizárólag tőkefedezeti finanszírozással, magánnyugdíjpénztárak formájában valósítható meg. Elsősorban ezt a megoldást javasolja, de megjegyzi, hogy az ország gazdasági-politikai helyzetének figyelembevételével kell kialakítani a nyugdíjrendszer második pillérét. E figyelmeztetés különösen a Világbank kezdeti, 2001-ig terjedő gyakorlatában nem kapott megfelelő hangsúlyt. A szervezet több szakembere is magasztalta a tőkefedezeti elven működő, befektetési vállalkozások által kezelt második pillér előnyeit, ám az előnyök realizálásához szükséges feltételekről kevés szó esett. Így a döntéshozókban nem tudatosultak kellően a reform sikerkritériumai.

A félreértéseket, valamint a magánkezelésű, tőkefedezeti rendszerektől várt előnyök túlmisztifikálását hangsúlyozta 1999-es közös munkájában Joseph E. Stiglitz (a Világbank akkori vezető közgazdásza és alelnöke, 2001 közgazdasági Nobel-díjasa) és Peter R. Orszag. A következőkben az általuk megfogalmazott 10 mítosz közül ismertetjük a hazai környezetben értelmezhető, az utóbbi idők nyugdíjrendszerről folyó vitáiban gyakran felbukkanó kérdésekhez kapcsolódó témákat. Cikkünkben a legszigorúbban ragaszkodunk az eredeti tanulmány tartalmához, annak rövidített, értelmező bemutatásával kívánunk hozzájárulni a nyugdíjrendszerről folyó diskurzus új szempontokkal való kiegészítéséhez.

A teljes elemzést a Magyar Nemzet 2010. december 14-i számában olvashatják.