A decemberi visszaesés és a januári stagnálást követően februárban 1,7 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye. Ami derűlátásra ad okot, hogy az épületek építése 2,3 százalékkal haladta meg a 2010. februárit, azonban egyéb építményeké 14,3 százalékkal csökkent.
Jó dolog, hogy az építőipar teljesítménye elindult fölfelé, de egyelőre nem látszik az, hogy ezt mi indokolta – mondta el az MNO érdeklődésére Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke az idézett adatok kapcsán. Szerinte ennek alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni és nehéz megítélni a jövőbeli tendenciákat.
A válság kezdete nem volt ekkora érdeklődés
Borsi beszámolt arról is, hogy legutolsó kutatásuk szerint, megállt a visszaesés az ingatlanpiacon és a várakozások is túljutottak a mélyponton. Ez mindenképpen összhangban van a pénteken nyilvánosságra hozott adatokkal – tette hozzá. Ami további aggodalomra ad okot, hogy a rendelésállományok nem nőttek, de ami mindenképpen pozitív, hogy a márciusi lakásvásáron a válság kezdete óta nem látott érdeklődés volt, mind kiállítói, mind vevői oldalon.
A szakértő arról is szólt, hogy a kilakoltatási moratórium feloldását követően egyszerre túlságosan sok ingatlan kerülhet a piacra, aminek mindenképpen árcsökkentő hatása lenne és negatív következményekkel járna. Borsi szerint a kérdés másik oldala, hogy mi lesz azokkal, akik így elveszítik az ingatlanjukat. Úgy látja, számukra jó megoldás lehet a tervezett nemzeti eszközkezelő.
Ellentmondó bejelentések
Az Új Széchenyi-terv keretében működő zöldberuházási rendszer panelpályázatai során 12,6 milliárd forint felhasználásáról született döntés, amellyel 242 pályázatot támogattak, így 22 580 lakás korszerűsíthető a fővárosban és 31 vidéki településen – jelentette be Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még a múlt héten, majd arról beszélt, hogy az idén mintegy 90-100 milliárd forint megrendelést hozhatnak az építőiparnak a már meghirdetett épületenergetikai programok.
Sokféle bejelentés hangzott el az iparágat érintően az elmúlt időszakban és ezek több esetben is ellentmondtak egymásnak – mutatott rá Borsi. A legnagyobb kérdés, hogy ezekből mi valósulhat meg a következő időszakban – tette hozzá. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2009-2010-ben rengeteg állami kifizetés maradt el és érdemesebb lenne ezeket adósságokat rendezni és aztán új programokba kezdeni. „Elképzelhető, hogy a mostani bejelentések csak a jövő évben indulnak el, de kérdés, mennyi pénz van erre” – hangsúlyozta Borsi.
Kevés a megrendelés
A februárban kötött új szerződések volumene 49 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ezen belül az épületek építésére kötötteké 43,9, az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 52,8 százalékkal esett vissza. Az év első két hónapjában az építőipari vállalkozások 47,9 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.
A szerződésállományok alakulását figyelembe véve vélhetően 2011 sem lesz áttörés a hazai építőipar évében – fejtette ki lapunknak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A tervezett épületenergetikai programok sokat segíthetnek a hazai kis- és középvállalkozási szektoron és még nagyobb áttörés jöhet azzal, ha megkezdődik a középületek korszerűsítése is – mutatott rá Tolnay. Az ÉVOSZ elnöke arról is beszélt, hogy jól látszik, hogy nem a bérlakásépítés áll a kormányzati felfogás középpontjában.
Nagyszámú eladatlan lakás van napjainkban is a fővárosban, aminek egyik legfőbb oka a banki hitelezés befagyása, ami természetesen a befektetői kört is jelentősen érinti, mivel jóval kevesebb beruházásba fognak bele – hangsúlyozta Tolnay.
(MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
