„A jövő életformáját építjük”

Majáliskor adták át Rákosmente új főterét, amely az elmúlt harminc év legnagyobb beruházása a kerületben. A budapesti peremkerület 2007-óta rekordösszegű támogatást, 5,1 milliárd forintot nyert hazai és uniós pályázatokon. A helyi fejlesztésekről, a kilakoltatási moratórumról és az önálló kötött pályás közlekedésről beszélgettünk Riz Leventével, a XVII. kerület fideszes polgármesterével.

Természetesen a devizahiteleseknek is ki kell fizetni az adósságukat. Meggyőződésem, hogy döntő többségük tisztában van a maga felelősségével, kész is azt vállalni, de ésszerű és teljesíthető feltételekkel. A kormány háromoldalú megállapodásra törekszik, de amíg a bankok ebben nem partnerek, addig az államnak muszáj érvényesítenie az erejét az emberek védelmében.

– Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára Rákoskeresztúron jelentette be, hogy az épületenergetikai programok százmilliárdos megrendelést hozhatnak az építőiparnak. A Zöldberuházási program révén felújított Pesti úti épületen prezentálta, hogy a korszerűsített panelház a lakók költségeit 35-40 százalékkal faragja le. A 13,2 milliárdos pályázati keretből mennyit sikerül a XVII. kerületbe „vinni”?
– Bízok magunkban, lakóközösségeinkben. Célunk, hogy ennek a forrásnak számottevő részét tudjuk Rákosmentén felhasználni. A 70-es és 80-as években felépült, 35 ezer fős rákoskeresztúri lakótelepnek szüksége van arra, hogy a panelprogram folytatódjon. Szeretnénk az önkormányzat erejéhez mérten továbbra is részt venni benne. A tavalyi esztendőben 510 lakást újítottuk fel, ami három nagy panelházat jelent, ezzel komoly energiamegtakarítást tudtunk elérni. Hamarosan hozzákezdünk a szociális városrehabilitációs pályázatunk során megvalósuló felújításoknak, itt hat darab tízemeletes társasházat korszerűsítünk a keresztúri városközpontban, ez újabb 360 lakást jelent.

– 2007 óta a XVII. kerület 5,1 milliárd forintot nyert hazai és uniós pályázatokon, ezzel az eredménnyel első a budapesti kerületek között az elnyert források tekintetében. Az új városközpontot – amely az elmúlt 30 év legnagyobb beruházása – majáliskor vehették birtokba Rákosmente polgárai. Mik a legfontosabb tudnivalók az új fejlesztésekről?
– Rákoskeresztúr egykori falusias központját a 70-es években a szocialista városépítészet jegyében lerombolták, egy hatalmas buszpályaudvart és egy 35 ezres lakótelepet húztak fel helyére. A közösségi helyeket és a zöldfelületeket kifelejtették a beruházásból. A rideg, csupabeton, lepusztult pavilonokkal csúfított, környezetszennyező átjáróház felszámolása régóta égető feladatunk volt. 2007-ben megfogalmaztunk egy városfejlesztési koncepciót, amit azóta lépésről lépésre végrehajtunk. Elkészítettük a terveket, és sikeres pályázatot nyújtottunk be. A beruházásra 936 millió forintot nyertünk, amihez az önkormányzati önrész 700 millió forint. A buszpályaudvar helyén modern, 21. századi főteret építettünk, amelyet látványos vízjáték díszít, 6300 négyzetméternyi új zöldfelületet létesítettünk, 272 fát, több mint hétezer cserjét és virágot ültettünk el, sok-sok pihenőpad, kerékpártároló került ki a közterekre, éttermet, helyi vállalkozásoknak bérbe adható irodákat építettünk, elvégeztük a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítését és akadálymentesítését. Tizenöt új munkahely létesült a beruházás által.

– Az önálló kötött pályás kapcsolat a belváros és Rákosmenete között már régóta a tervek között szerepel. A Start 17 közlekedésfejlesztési akcióterv egy része ezzel a problémával foglalkozik. Az ott felvázoltak alapján ön szerint miként lehetne ezt reálisan „legegyszerűbben” megvalósítani, és körülbelül mikorra tehető ennek ideje?
– Budapest egyetlen kerülete vagyunk, ahol nincs városi kötött pályás közlekedési eszköz. Fővárosi képviselőként 2006 és 2010 között kezdeményeztem egy módosító indítvány formájában – amit Tarlós István aláírásával támogatott –, hogy kerüljön be a Budapest főváros integrált városfejlesztési stratégiába egy fejlesztés, amely a XVI. és a XVII. kerület közös kezdeményezése. A terv a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése, amelyből leágazik egy rákoskeresztúri vonal. A magunk részéről elvégeztük, amit kell, egy előmegvalósíthatósági tanulmányt készíttettünk, amit eljuttattunk a fővárosi önkormányzatnak. Mivel ez egy budapesti, illetve állami szintű uniós projekt lehet jó megtérülési adatokkal, arra kértük a fővárost és a kormányt, hogy vegye át a kezdeményezést. Budapest benyújtott egy uniós pályázatot a részletes megvalósíthatósági tanulmányra és a tervek elkészítésére. Kedvező bírálat, majd a tervek elkészülte esetén a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban megnyíló új közösségi közlekedési forrásokra a kormány így reménnyel pályázhatna. Ha ez a kezdeményezés sikerrel jár, akkor 20-25 perc alatt Rákosmentéről átszállásmentesen elérhető lenne a Deák tér – ez kerületünk legfontosabb közlekedésfejlesztési célja.

– A Rákos-patak és a nyáron átadásra kerülő Pesti út mentén haladó, összesen 13 kilométer hosszúságú kerékpárút és gyalogossétány átadásával a XVII. kerületet igazi bringavárosnak nevezhetjük. Hogy látja, mikor jöhet létre egy, a belvárostól az agglomerációig húzódó kerékpárút-hálózat?
– Mintaprojektként 2010-ben megépítettünk a Rákos-patak mentén közel 4 kilométer hosszan egy közvilágítással, pihenőpadokkal ellátott kerékpárutat és gyalogossétányt, amely nagy népszerűségnek örvend, tömegek használják szabadidős kikapcsolódás vagy akár hivatásforgalmi célokra. A Pesti úti kerékpárutat mi terveztettük és készítettük elő, de a fővárosi önkormányzat a beruházó – várhatóan nyáron fog elkészülni.

Célunk, hogy bringaváros legyünk: 2006-ban úgy vettük át a kerületet, hogy összesen nyolcvan méter kerékpárút volt, 2011 őszén már 13 kilométernél fogunk tartani, amely összefüggő hálózatot képez. A kerékpárutakat mindkét irányba szeretnénk meghosszabbítani. Kezdeményeztem, hogy a környező településekkel, kerületekkel közösen, Budapest segítségével jöjjön létre egy pályázati konzorcium, amely a Rákos-patak mentén Pest megyéből egészen a Dunáig megépítendő kerékpárút-hálózat érdekében készítene pályázatot.

– Ivanits József az ingatlanpiacon rekordhoz közelítő, 1,6 milliárd forintért hirdette meg villáját. Jogellenes túlépítése évek óta napirenden van az önkormányzat ülésein, és hatályos határozat is született a kerítés és egy 96 négyzetméteres kertészlak visszabontására. Mire számít, hogy fog dönteni az ügyben a bíróság? Korábban azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat saját költségén is elbontaná a kerítést.
– Az önkormányzat célja a törvényes állapot helyreállítása, valamint annak tudatosítása, hogy a jog egyformán mindenkire érvényes. Az elmúlt szocialista városvezetés ideje alatt voltak elsők az egyenlők között. A vállalkozó fittyet hányt a szabályokra, mert az MSZP-s városvezetés mögötte állt. Az elképesztő túlépítést, az önkényes területfoglalást, a bontási határozatot egyetlen szemhunyással úgy elintézték, hogy az már az „ébredő Maliban” is kiverte volna a biztosítékot. A jogerős bontás végrehajtása helyett évekig mindössze havi 4166 forintot fizetett az általa illegális elkerített, 1600 négyzetméteres önkormányzati területért. Bíróságra mentünk, várjuk, hogy megerősítse az első- és másodfokon elrendelt határozatokat.

– Játszott már a Bikiniben és az Első Emelet együttesben is, énekelt együtt Demjén Ferenccel, továbbá zeneszerzéssel is foglalkozik. Mikor láthatják ismét színpadon valamelyik híres fellépővel?
– Szeretek zenélni, amikor csak időm engedi. Van egy rockzenekarom, rendszeresen adunk élő koncerteket, főként billentyűs hangszereken játszom, de néha a gitárt is pengetem. Sokféle helyen fellépünk, házibulikon, közösségi házban megtartott koncerteken vagy többezres kerületi rendezvényeken. Szerveztünk már jótékonysági fellépést is, ahol 400 ezer forintot gyűjtöttünk az értelmileg sérült gyermekek kerületi iskolájának támogatására. Főként rockklasszikusok feldolgozásait adjuk elő, hol akusztikusan, csöndesen muzsikálunk, hol hard rockot vagy progresszív rockot játszunk. Néha pedig az a szerencse ér, hogy egy-egy neves zenekar meghív egy kis közös zenélésre, a következő ilyen fellépés talán ősszel várható. Egyszóval a zene is életem fontos része, feltölt, energiát ad munkámhoz.