– Bánki úr, mit fog csinálni 2011. június 15-én?
– Gondolom, ugyanazt, amit szoktam. Reggel felkelek, elviszem a gyermekeimet óvodába, iskolába, aztán elkezdek dolgozni. Mindeközben persze eszembe fog jutni, hogy az az adókedvezmény-rendszer, amit több mint egy éve álmodtunk meg, végre az uniós egyeztetéseket követően hatályba lép.
– A sport- és turizmusbizottság alapjaiban kívánja megváltoztatni az érvényben lévő sporttörvényt. Mik azok a fontos sarokpontok, melyekről mindenképpen szót kell ejteni?
– Az egyik legfontosabb célunk, hogy szeretnénk tiszta, átlátható viszonyokat teremteni a sportfinanszírozásban. Az egycsatornás rendszert már tavaly decemberben kialakítottuk. Az öt köztestületből egy maradt meg, a Magyar Olimpiai Bizottság.
– És milyen célokat tűzött ki az ön által vezetett bizottság?
– Először is szeretnénk elérni, hogy a rendszeres testmozgást végzők száma a jelenlegi 9 százalékról 20 százalék fölé emelkedjen a következő öt évben. A versenysport eredményességét azon a szinten kívánjuk tartani, ahol jelenleg is van, nem hagyjuk azt tovább süllyedni. Vissza kívánjuk állítani azt a diákolimpiai versenyeztetési rendszert, mely az iskolák közötti bajnokságokat, területi versenyeket, országos bajnokságokat jelentette. Szeretnénk bevezetni a mindennapos testnevelést. 2011. szeptember 1-jétől az alsó tagozatokban heti öt kötelező testnevelésóra lesz.
– Lát rá reális esélyt, hogy szeptemberig átmegy a Házban a tervezet?
– Természetesen. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, nem is kell a parlament elé kerülnie a javaslatnak, elég hozzá egy kormányrendelet. Azonban 2012 januárjától a közoktatási törvénybe is be kívánjuk emelni, később pedig szeretnénk a felső évfolyamokban is bevezetni. Nagyon fontos emellett, hogy legyen egy kiszámítható jogszabályi környezet, és hogy a pénzügyi források a MOB-tól azokba a műhelyekbe kerüljenek, ahol komoly utánpótlás-nevelés és az élsport képzése folyik.
– Szóval ezek szerint végre kiemelt szerepet kap, hogy közvetlenül a klubok kapják meg az összegeket, és ne vesszen el a támogatás a szövetségek útvesztőiben.
– Igen, ugyanis gyakran az a szomorú helyzet, hogy ezek a pénzek eltűnnek. Nagyon komoly probléma van a szövetségek gazdálkodásával: a Magyar Úszó Szövetségben kirobbant botrány csupán a jéghegy csúcsa. Folyamatosan tartoznak a nemzeti sportközpontoknak, nem tudnak elszámolni a MOB-bal sem. Ezeket az ügyeket le kívánjuk zárni, és szeretnénk minél több világversenyt Magyarországra hozni. Ezek jelentős élénkítő hatással lesznek a sportra, másfelől komoly bevételt jelentenek majd a turizmusban is.
– Az új sporttörvény egyik legnagyobb újítása lesz a társasági adó sportcélú felhasználása. Az elismert szaktekintélynek számító Dénes Ferenc sportközgazdász is egyetértett azzal, hogy ennek a forrásnak a bevonása fantasztikus ötletnek bizonyult. Mi az oka annak, hogy idáig nem merült fel?
– Azért nem merült fel korábban, mert az elmúlt nyolc évben sportellenes kormány volt. 2002 és 2010 között folyamatos leépülés jellemezte a sportot. 2004-ben megszűnt a minisztérium, egy országos hivatal állt fel helyette. 2006-ban megszűnt a hivatal is, és lett belőle egy szakállamtitkárság. Közben a sportirányításban részt vevők száma és a felhasználható forrás is folyamatosan csökkent. Nyolc év leforgása alatt a sportbüdzsé 25 milliárdról 16 milliárdra csökkent, miközben az egész világon ezzel ellentétes folyamat játszódik le. Az országok rájöttek, hogy a sport nagyszerű befektetés. Ha az élsport sikeres, akkor az emberek is kedvet kapnak a rendszeres testmozgáshoz. Erre áldozni kell. Az Egyesült Államok remek példa, a tengerentúlon 50 százalék felett van a rendszeres testmozgást végzők száma. Az uniós átlag is harminc százalék fölött van, a magyar kilenc! A kormánnyal karöltve úgy gondoljuk, hogy stratégiai ágazatról van szó. Ha pénzt áldozunk rá, az bőségesen meg fog térülni.
– A társasági adó sportba való bevonása hogyan merült fel eredetileg?
– Régóta küzdöttünk azzal, hogy a nagyobb vállalatokat közelebb hozzuk a sportfinanszírozáshoz. A cégek eddig sem azért maradtak távol, mert sportellenesek voltak. Amikor leültünk velük tárgyalni, azt mondták, olyan kaotikus állapotok uralkodnak a klubok háza táján – színlelt szerződések, tartozások, no meg persze rengeteg „fekete pénz” –, hogy ők ehhez nem adják a nevüket. Megmondták kerek perec, hogy ez így nem megy. Az új adórendszer ezzel szemben több fontos célt szolgál. Kizárólag azok pályázhatnak a cégek adóforintjaira, akiknek nincs köztartozásuk, hiteles mérlegük van, vagyis minden rendben van a gazdálkodásukkal. Miután ez sok pénzbe kerül, úgy szeretnénk motiválni a klubokat, hogy a működés „kitisztításának” többletköltségeit az állam vállalja magára. Innentől a klubok legálisan működhetnek, plusz állami forrásokat nyernek a fejlesztésekhez, és fogadókésszé válnak a szponzori támogatásra is. Az adókedvezmény-rendszerrel gyakorlatilag a sportgazdaság rendszerét kívánjuk kialakítani, ami az elmúlt 20 évben Magyarországon hiányzott.
– Komoly kétségként merült fel korábban, hogy nem lesz könnyű átvinni az adókedvezmény-rendszer javaslatát az Európai Bizottságban (EB). Voltak olyan buktatók, melyeken az egész elhasalhatott volna, végül pedig 27 tagországnak kellett rábólintania a magyar kezdeményezésre. Hogyan sikerült mégis keresztülvinni a tervezetet?
– Én a törvény hazai elfogadásától kezdve hittem abban, hogy sikerül keresztülvinni, hiszen az egész rendszer a civil oldal igényeire épült. A törvény keresztülvitelénél választhattuk volna azt az utat, hogy benyújtjuk az EB-hez, és ott megindul a hivatalos eljárás. Előfordulhatott volna azonban, hogy egy év után visszaküldik az egészet, hogy javítsunk ki benne különböző pontokat, aztán tárgyaljunk róla újra. Ehelyett háttértárgyalásokat kezdtünk az EB megfelelő bizottságaival. A jó hangulatú beszélgetéseken számukra is kiderült, hogy a törvény egyfelől a tiszta viszonyok megteremtését, a klubok életben tartását és az utánpótlást szolgálja. Másfelől pedig a civil szférát erősíti, nem a profi klubokra van kihegyezve. A siker alapja tehát a kollégák remek felkészültsége és a jó törvényhozói szándék volt. Az Európai Bizottság végül rekordgyorsasággal, mindössze háromnegyed év alatt fogadta el a törvényt, amiért ezúttal is szeretnék köszönetet mondani az áldozatkész munkát elvégző munkatársaknak!
– A múlt csütörtöki sajtótájékoztatón is elmondta, hogy tulajdonképpen két vitatott pont maradt a törvénnyel kapcsolatban: a profi klubok tárgyi eszközeinek finanszírozása és a technikai személyzet bérezése. Született már döntés azóta, vagy ez még a jövő zenéje?
– Most jutottunk el odáig, hogy a törvény 90 százalékára rábólintott az EB, így hivatalos eljárást már nem is kell folyatni, kezdődhet a végrehajtás. Amiről még tárgyalunk, az a létesítményfejlesztéssel kapcsolatos limit, melyet a bizottság még meg kíván húzni. Ez nagyjából egy 12-15 milliárd forint közötti összeg lehet, illetve a klubok működési költségeinek finanszírozása sem léphet majd át egy küszöböt. Bízom benne, hogy a hivatalos eljárás még a magyar elnökség időszaka alatt sikerrel lezárul.
– Az adókedvezmény hogyan és mikor jut majd el a klubokhoz?
– Reményeink szerint június 15-től hatályba lép a törvény, másnap a klubok már be is nyújthatják a támogatási igényeket. A klub mindenek előtt benyújt egy kérelmet, minden valószínűség szerint a Nemzeti Sport Intézethez (NSI). Ha a szigorú támogatási kritériumoknak és az adott sportágfejlesztési koncepciónak is megfelel a klub, akkor az adott sportági szövetségtől kap egy pozitív igazolást, ezt követően pedig a sportintézet is áldását adhatja a támogatásra. Az igazolások begyűjtése július 31-ig megtörténik, másnap pedig a cégek már folyósíthatják is az általuk kiválasztott kluboknak a társasági adót. Augusztus első napjaira már ott is lehet a pénz a számlákon.
– Van olyan klub, melyről már most biztosan tudható, hogy pályázni fog?
– Nagyon sok helyről érkezett már érdeklődés, sokan felkészültek már erre, azonban viszonylag kevesen vannak még, akik meg is felelnek a pályázati kritériumoknak. Említhetném akár Pécset, Szolnokot, Győrt vagy Székesfehérvárt, ahol nagyon komoly sportágfejlesztési stratégiát fogalmaztak meg. Ezek a célok korábban nem, most viszont az adókedvezménynek hála megvalósulhatnak. A kisebb fejlesztések már ősszel, a nagyobbak tavasszal megkezdődhetnek.
– Eredetileg arról volt szó, hogy az öt látványsportág részesülhet a társasági adótámogatásban. Ez a kör utóbb kibővült. Milyen sportágak kerültek be, és mi volt a változtatás oka?
– Nem kerültek be új sportágak, megmaradt az öt látványsportág, mivel a sportgazdaság kiépítésére ebben a körben van érdemi lehetőség. Az olimpián tradicionálisan jól szereplő sportágak továbbra is élvezik az állami támogatást, de azért maradtak ki, mert egyszerűen képtelenek arra, hogy olyan tőkevonzó képességet produkáljanak, mely stabil szponzori támogatást eredményezne. A változtatás nem a sportágak körében zajlott le. Először csupán látványsportágak profi kategóriáiban – az első és második vonalban – lehetett volna támogatásra pályázni. Ezt a kört mélyítettük tovább, így a csapatok egészen a legalsóbb szintű bajnokságokig pályázhatnak majd. Itt már a szövetségek is be tudnak majd avatkozni az önerő esetleges hiánya esetén, és segíthetik a kisebb klubokat.
– Az új sporttörvény meghatározott egyfajta „sportminimumot”? El kell érnie a sportbüdzsének a magyar költségvetés bizonyos hányadát? Jelenleg mekkora számról beszélhetünk?
– Háromtizedről. Ennyit költhetünk idén a sportra, ez nagyjából 30 milliárd forintot jelent. Ez az arány az összes egyéb, sporthoz köthető támogatással együtt sem éri el a fél százalékot. Én nagyon szeretném azt meghatározni, hogy belátható időn belül érjük el az egy százalékot. Majd meglátjuk, hogy a kormánnyal hogyan boldogulunk. Rendkívül nehéz a költségvetés helyzete, türelmesnek kell lennünk.
– Ezzel nagyjából elérnénk az uniós átlagot.
– Nagyjából. Az uniós átlag valamivel még ennél is feljebb van. Ha elő tudnánk irányozni, hogy 2020-ig elérjük ezt az egy százalékot, akkor elégedett lennék, és azt hiszem, az egész magyar sporttársadalom ezt ma aláírná!
– Ön korábban úgy fogalmazott, hogy a társasági adó sportcélú felhasználásával most nagyjából 20 milliárd áramolhat a magyar sportba. A klubok jó része már most megváltásként tekint a jövőbeli támogatásra, sőt már az idei büdzsébe is betervezték az összeget. Tényleg a mennyország jön el most számukra?
– Ez elég valószínű. A klubok a válság hatására elestek a szponzori pénzek jó részétől, egyikük-másikuk a megszűnés határán van. Így azt gondolom, hogy forradalmi áttörés lesz az új támogatási elem a sportfinanszírozás rendszerében. Azok fognak ebből a legtöbbet profitálni, akik képesek lesznek rá, hogy rendet tegyenek. Ebből lesz még feszültség a következő hónapokban, ami nem baj. Bőkezűek és nagylelkűek leszünk az egyik oldalon, és rettentő szigorúak a másikon.
– Valóban hatalmas mennyiségű pénzről van szó, képesek lesznek meggátolni a korrupciót? Ellenőrizhető lesz a támogatás megfelelő felhasználása?
– Amikor elindul a támogatási rendszer, a klubok megkapják az igazolást, onnantól kezdve negyedévente kell majd jelentést készíteniük az egyesületeknek a pénzek felhasználásáról. Minden tárgyi év végén a támogatási igazolást kiadó NSI, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is ellenőrzi majd a támogatottak gazdálkodását. Az egész rendszer csak akkor lehet sikeres, ha egyetlen forint sem tűnik el belőle.
– Milyen hosszú távú eredményekre számít a sportbizottság és a kormány az új sporttörvény megalkotásától?
– Az első Orbán-kormány idején elindított Bozsik-program jelentős áttörést hozott a labdarúgásban. Megnőtt az utánpótlás bázisa, és sorra jöttek létre az akadémiák, melyek ma is az elitképzésnek adnak otthont. Ennek a nemzetközi eredményei – U20-as vb-bronz – is megvannak. Biztos vagyok benne, hogy ha ezt a folyamatot végig tudjuk vinni, és a sporttörvény garanciát ad a finanszírozásra, akkor a futballban bevált akadémiai rendszer a többi négy látványsportágban is meggyökerezik, és sikerrel kecsegtet majd. 6-8 év múlva az akadémiákról kijövő játékosoknak köszönhetően ott lehetünk Európa élmezőnyében. Stabilan A-csoportos feljutásra esélyes jégkorong-válogatottunk lesz, Európa-bajnokságra kijutó labdarúgó-válogatottunk, világbajnokságon és olimpián is éremeséllyel induló kézilabda-válogatottunk, a vízilabdások pedig szinten tudnak maradni. Ez csupán az élsport része a dolognak, hiszen a másik oldalon az igazolt játékosok számát is meg tudjuk majd duplázni. Hatalmas sikert hozhat tehát a törvény.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
