Magyarországnak nem kell félnie

Nincs szó arról, hogy Magyarország félne az emberi jogi teljesítményével kapcsolatos kérdésektől vagy fel lenne háborodva, hogy az ENSZ többi tagországához hasonlóan meghallgatják a világszervezet emberi jogi tanácsában – jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek.

Magyarországot szerdán délelőtt hallgatják meg az emberi jogi tanácsban, az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) genfi ülésén; a magyar kormány húsztagú delegációval vesz részt az eseményen – mondta a küldöttséget vezető államtitkár. „Minden kérdést megválaszolunk, amelyet feltesznek nekünk” – fogalmazott, megjegyezve, alapvetően abból indul ki, hogy ezek segítő szándékú kérdések. Utalt arra, hogy „ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik”.

Balog Zoltánt az MTI azzal kapcsolatban kereste meg, hogy a német kormány emberi jogokért felelős biztosa, Markus Löning a Der Tagesspiegel című liberális napilapnak úgy nyilatkozott: „kritikus kérdéseket” kíván feltenni Magyarországnak az emberi jogi tanács ülésén. Az újság arra emlékeztette a biztost, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. A lap feltette a kérdést, el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: „Magyarország – mint az összes uniós tagállam – kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni” – jelentette ki.

A magyar kormány kész az együttműködésre

Balog Zoltán manipulatívnak nevezte az interjút. A lap szerinte úgy próbálja beállítani a helyzetet, „mintha Orbán Viktor ugyan nem engedte volna meg, hogy beavatkozzanak, de azért ők mégiscsak be fognak avatkozni”. Az államtitkár szerint „ez egyszerűen komikus”. Azt mondta, „minden ország megtiltja mindenkinek, hogy beavatkozzon a belügyeibe, és ez helyes is”, de a magyar kormány mindig kész arra, hogy vitát folytasson „olyan dolgokról, amelyek nemzetközi megbeszélés tárgyát képezhetik”. Hozzátette, a kormány arra is kész, hogy változtatásokat hajtson végre, „ezt senki nem vitathatja el”, és utalt arra, hogy Budapest az Európai Bizottság javaslatára módosította a médiatörvényt. Az államtitkár azt mondta: ha azt kérdezték volna Orbán Viktortól, visszautasítja-e azt, hogy Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában kritikus kérdéseket tegyenek fel Magyarországnak, „nyilván azt mondta volna, miért utasítaná el, hiszen ez egy olyan eljárás, amelyben minden ENSZ-tagállam részt vesz”.

Balog Zoltán elmondta: ennek a meghallgatásnak éppen az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tesznek fel, az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban és a genfi meghallgatáson szóban. Megemlítette, hogy például Dániának a meghallgatásán 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, milyen változtatásokat kellene végrehajtania emberi jogi gyakorlatában és szabályozásában. Hozzátette: az utóbbi négy évben az ENSZ összes tagállamát megvizsgálták az emberi jogok tekintetében.

„Részben lerágott csontok”

Balog Zoltán azt mondta, hogy a német biztos által a médiatörvény és az alkotmány kapcsán feltett kérdések „részben lerágott csontok, hiszen ezeket megválaszoltuk nemzetközi fórumokon”. Üdvözölte ugyanakkor, hogy Markus Löning úgy látja, „a kisebbségvédelem területén megpróbálunk a lehetőségeinknek megfelelően, ha kell törvénymódosítással érvényt szerezni annak, hogy Magyarországon senkit nem érhet hátrány származása alapján”. Az államtitkár szerint a magyar delegáció alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.

Balog Zoltán elmondta: a magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Azokra a kérdésekre, amelyekre az idő rövidsége miatt nem lesz mód szóban válaszolni, a kormány írásban ad választ. „Igazából az ajánlásokra fogunk reagálni, hogy mi az, amit el tudunk fogadni, és mi az, amit nem” – fogalmazott az államtitkár.

(MTI)