A csecsemők közel 4-5 százaléka túlsúlyos világszerte. Hazánkban a 3-5 éves korú kisgyerekek 2-6 százaléka kövér, 4-10 százaléka pedig túlsúlyos. A WHO 1998-ban betegséggé minősítette az elhízást. A testtömegindex-kalkulátor (BMI) segítségével kimutatható, hogy valaki elhízott, vagy sem. Ezt az adatot a kisgyermekeknél a testtömegük, az életkoruk, a nemük és a testmagasságuk viszonylatában adják meg. Akkor számítanak túlsúlyosnak, ha ez a BMI érték 85 percentil feletti, illetve kövérnek, amikor ez 95-nél több.
Meghatározó a genetika
Közel 200 hajlamosító gén ismert, amelyek összefüggésbe hozhatók a kövérséggel. Az elhízás az elmúlt évtizedekben járványszerű növekedésnek indult, amit nem lehet csupán a génekre fogni. Kutatások alapján azt feltételezik, hogy bizonyos hajlamosító gének a modern, megváltozott környezetünkben jutnak érvényre. Ilyen többek között az energiadús táplálkozás, illetve a fizikai aktivitás szintjének csökkenése.
Szénhidrátok és zsírok
Az elhízás egyik oka a fokozott szénhidrát- és zsírbevitel. Ezek fogyasztásával több kalória kerül a szervezetbe. Fontos, hogy minden tápanyagból az adott kornak megfelelő mennyiséget vigyünk be a szervezetbe. A gyorséttermi ételek helyett célszerű otthon elkészíteni az ételt. Szükséges a napi legalább egyszeri zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Nem szabad nassolni. Sok szülő édességgel jutalmaz, ami nemcsak jelentős pluszkalóriát jelenthet, hanem megtanulja a gyermek, hogy később is ennivalóval jutalmazza magát. Kiemelt szerepe van a közös étkezéseknek, a szülői példának, mivel a gyerek követi a családi mintát.
A gyermekkori elhízás veszélyesebb, mint a felnőttkori, mert ilyenkor nemcsak a zsírsejtek mérete nő meg, hanem a száma is, és ezek a zsírsejtek felnőttkorban is megmaradnak. Emiatt a későbbiekben nehezebb a normális testsúlyt elérni, nagyobb a kockázata annak, hogy a kövér gyerekek felnőttkorban is kövérek maradnak. Az egyéves gyermeknek körülbelül 800 kalóriára, a 3 évesnek 1200-ra van szüksége naponta. Veszélyeztetett csoportba tartoznak azok a gyermekek, akiknek a szülei elhízottak, akik nagy születési súllyal születtek, illetve akik kis súlyúak voltak. Bár az utóbbi csoportba tartozók elhízása inkább felnőttkorban gyakori.
Odafigyeléssel megelőzhető
Napi ötszöri étkezés ajánlott a csecsemőknek – mondta el az MNO-nak dr. Kovács Márta gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvos. A doktornő kihangsúlyozta, fontos, hogy ne maradjon ki a reggeli, mert azok a gyermekek, akik ezt elmulasztják, a nap későbbi szakaszában többet esznek. A környezet, a táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, a cukrozott italok és a magas energiatartalmú ételek fogyasztása mind elhízást eredményeznek. Dr. Kovács Márta elmondása szerint a kisgyermekek gyakran túl sok gyümölcslevet vagy cukrozott üdítőitalt fogyasztanak. Ha a kisdedeknek naponta az energiaigény felett csak 30 kilokalóriával többet adnak, mint azt az energiaigényük megkívánná, ez idővel túlsúly kialakulásához vezethet. Orvosi ajánlás szerint hatéves korig normál táplálkozás mellett elegendő napi egy pohár gyümölcslé fogyasztása. A kisgyermekek napi folyadékszükséglete körülbelül 1300 milliliter. Amikor szomjasak, ásványvizet célszerű adni nekik. Reggel és este 250-250 milliliter tejet, vagy tejitalt igyanak.
Az anyatej tökéletes táplálék minden csecsemő számára. Bizonyított, hogy az elhízás megelőzésében is fontos tényező, véd a túlsúly ellen. Ezért javasolják az anyatejes táplálást 6 hónapos korig, illetve ezt követően szilárd ételekkel kiegészítve egyéves korig.
Felmérések szerint az egyévesek 25 százaléka több mint 2 órát nézi a tévét. A 4 éveseknél már 57 százalékos ez az arány. Két év alatt nem ajánlott a tévénézés, és az idősebb kisgyermekeknél is maximum 2 óra. A mozgásnak is fontos szerepe van az egészséges élet kialakulásában. Napi 30-60 percnyi mozgás ajánlott, ha lehet, a szabadban.
Betegségek forrása
A kövérség számtalan társbetegséggel járhat. Ezek elsősorban felnőttkorban jelennek meg, de már gyermekkorban is kialakulhat a cukorbetegség, a magas vérnyomás és kóros szintet érhetnek el a vérzsírértékek. Ezek a tényezők a későbbiekben megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a koszorúér-betegség kialakulásának az esélyét, zsírmáj alakulhat ki, és gyakoribb az epekő is. A pszichés betegségek is megjelenhetnek, amelyek súlyosbítják a helyzetet – nyilatkozta dr. Kovács Márta gyermekgyógyász.
2010-ben 40 millió elhízott gyermeket regisztráltak a világon. Ez 60 százalékkal több, mint 20 évvel ezelőtt. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2020-ra 60 millió 5 év alatti elhízott gyermek lesz, azaz minden tizedik. Magyarországon a 2-9 évesek 11 százaléka túlsúlyos.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
