A könyvbemutatón több bukott politikus is megjelent, többek között Gulyás József, az SZDSZ egykori országgyűlési képviselője vagy Steiner Pál szocialista képviselő. A hallgatóság soraiban foglalt helyet Ágh Attila egyetemi tanár is, aki azon búsongott az egyik résztvevővel, hogy mostantól kezdve nem lesz érdemes az önkormányzati rendszerrel foglalkozni.
Olyan érzésem volt a könyvet olvasva, hogy egy lezárt történetet tartok a kezemben – mondta el Kumin Ferenc politológus. Kerek egészként lehet jellemezni az MSZP elmúlt húsz évét, a kezdeti gyengélkedéstől a fölemelkedésig, majd végül az ismételt visszaesésig – tette hozzá. Véleménye szerint a párt történetéről szóló mű többféle nézőpontból szemléli a szocialisták ügyeit. Kumin úgy látja, hogy a kötet azt az időszakot mutatja be nagyon jól, amikor a máig ható dolgok eldőltek a pártban. A politológus ezek közé sorolta az utódpártiság kérdését, a liberálisokkal kötött koalíciókat és azt, hogy a párt eltávolodott a klasszikus baloldali értékektől.
Nagy szerencséjük volt
„Eddig ezekről a kérdésekről nem kellett beszélni és nyugodtan lehetett másokra mutogatni.” Sokszor nagyon nagy szerencséjük volt a szocialistáknak, és így a posztkommunista térség legsikeresebb utódpártjai voltak – tette hozzá Kumin. A szakértő három lehetséges utat mutatott be a jövőt illetően. Vagy ismét jön a „varsói gyors”, aminek nagyon kicsi az esélye, vagy a lengyel baloldal 2005 utáni helyzete ismétlődik meg a stagnálás képében. Elképzelhetőnek tartja azt a modellt is, ami a brit Munkáspárt esetében történt, a 18 éves ellenzékiséget, aminek a végén valami teljesen más született meg.
Rossz volt a kontraszelekció
Egy korszak zárult le 2010-ben, amit ez a könyv is jelképez, mégpedig az illúziók lezárulása, mivel bebizonyosodott, hogy a jólét nem fog gyorsan bekövetkezni – hangsúlyozta Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke. A politikus kétszeres utódpártnak nevezte a szocialistákat, mivel egyrészt a Kádár-rendszer utódjai és az elmúlt húsz év rendszerének a védelmezője. Lendvai a legnagyobb kérdésnek azt nevezte, hogy az MSZP ismételten képes lesz-e a néppárti pozíció betöltésére, meg tudja-e majd szólítani egyszerre a nyerteseket és a veszteseket. „Ha ez sikerül, akkor leszünk ismét sikeresek.”
A volt pártelnök szerint a mostani egymilliós tábor nem tekinthető a párt végének, de néppártnak sem lehet nevezni. Lendvai arról is beszélt, hogy nem szeretne egy vezérelvű pártot, annak ellenére, hogy vannak ilyen törekvések, amelyek megpróbálják ezt ideológiai köntösbe csomagolni. Rossznak nevezte az MSZP-re eddig jellemző kontraszelekciós kiválasztódást, mivel így sokszor nem a legalkalmasabb emberek kerültek a vezetői posztokra.
Indulatok tengere
A 2000-es évek elsüllyednek az indulatok tengerében és soha nem fog kiderülni, hogy miért alakult ez így – mondta el Lakner Zoltán politológus, a könyv szerzője. Szerinte Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy tartósan demokráciában éljen. Lakner úgy látja, egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy párt hosszú ideig fennmaradjon, amire nálunk is van példa (FKgP, MDF, MIÉP), de egy stabil demokráciának ez az egyik tulajdonsága. „Van-e visszaút a pokol tornácáról?” – tette föl a kérdést a politológus az MSZP jövőjét illetően.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
