A Magyar Rezidens Szövetség elnöke az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy június elején mintegy négyszáz orvosi egyetemen államvizsgázóval töltettek ki kérdőívet. A felmérés gyorsértékelése szerint a bizonytalanok aránya, akik a mostani viszonyrendszerben még nem hoztak döntést, 30 százalék. „Gyakorlatilag a végzettek egyharmada tanácstalan abban, hogy mit csináljon” – mondta Papp, hozzátéve, hogy az államvizsgázók elvileg november elsejéig kezdik el a szakorvosképzést. „Ha a következő két-három hónapban nem történik érdemi változás, ezt a lépést sokan nem fogják megtenni” – vélekedett.
Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is 74 százaléknyian terveznek előbb-utóbb külföldi munkavállalást. Az államvizsgázók alig 59 százaléka mondta azt, hogy legalább a jelentkezési lapot kitölti a magyarországi szakorvosképzéshez, a végzősök negyede pedig már bizonyos, hogy nem lép be. Ezt a döntésüket legtöbben a fizetésekkel, valamint a munkakörülményekkel indokolták. A szövetség elnöke kifejtette, hogy az orvosok esetében háromféle orientációról lehet beszélni. A legtöbb fiatal Budapesten szeretne dolgozni, a szakvizsga után jellemző, hogy a megyei, vagy az egyetemi központok felé veszik az irányt. Ezek mellett egyre népszerűbb a külföldi munkavállalás.
Az egyetemi nagy központokban vélhetően nem fognak elfogyni az orvosok, de már a megyei nagy kórházakban is súlyos krízis várható – mondta Papp, hozzáfűzve, hogy Veszprém megye az elmúlt öt évben aktív orvosainak 34 százalékát „elveszítette”. „Részben forráshiányos a rendszer, de belső egyenlőtlenségek is vannak, sok orvos ugyanis félmillió forint körül keres legálisan” – jegyezte meg Papp, aki szerint az is igaz, hogy e nélkül bizonyos régiókban már nem lehetne működtetni az ellátórendszert. A periférián, például Borsodban, Szabolcsban képtelenség közalkalmazotti bérért megtartani az orvosokat, és ez a jelenség egyre inkább terjed Nyugat-Magyarországon is – mondta a rezidens szövetség elnöke, utalva arra, hogy bizonyos szegmenseiben már Budapesten is csak azért működik az ellátórendszer, mert már piaci viszonyok alakultak ki.
Véleménye szerint „ezzel az a baj”, hogy az utóbbi időben az orvosi díjazások között túl nagy lett a különbség. Előfordulhat például, hogy míg a kórház belső munkatársa 500 forintos, addig az ugyanott másodállásban dolgozó, kívülről „lízingelt” orvos 3000 forintos órabérért vállalja az ügyeletet.
Papp utalt a szövetség május végi bejelentésére, amely szerint a rezidensek az év végéig tömegesen helyezik „letétbe” felmondásukat, és amennyiben nem tudnak megegyezni a kormányzattal, a felmondólevelek január elsejével aktiválódnak. Elvárásuk, hogy az orvosok átlagos alapbére érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát. Akciójukat a szakmai szervezetek egyöntetűen támogatják – mondta Papp, megjegyezve, hogy már a 40 év feletti kollégák körében is egyre komolyabb a csatlakozási szándék.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
