Melles Márta az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója kifejtette: egy ilyen betegség előfordulásakor speciális járványügyi vizsgálatot folytatnak, hogy kiderítsék, mi lehet a kórokozó, hogyan alakulhatott ki a járvány.
Szűkíteni kell a kört
A kiindulási pontot a beteg tünetei jelentik, illetve hogy azok mikor jelentkeztek először, majd keresik a további tényezőket. A betegségtől függ, hogy mit vizsgálnak elsősorban: azt, hogy a beteg hol járt, kivel találkozott, milyenek az étkezési szokásai. Példaként említette a főigazgató, hogy ha a beteg repülőgépen utazott, fontos tudni, hol ült pontosan, kik ültek mellette. Először tehát azt derítik ki, hol kaphatta el a fertőzést, a következő lépésben pedig azt vizsgálják, hogy a beteg kinek adhatta át, vagyis merre terjedhet tovább a járvány. Abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a megbetegedéseket valamilyen élelmiszer okozta, először megkérdezik az érintetteket, hogy milyen ételeket fogyasztottak. Majd ha a kör már egy bizonyos ételcsoportra, például tejtermékekre szűkült, azt kezdik vizsgálni, hogy azok honnan származhatnak. A németországi hasmenésjárvány esetében is először az étkezési szokásokra kérdeztek rá.
Nem könnyű utólag „felgöngyölíteni”
Azért is nehéz kideríteni a fertőzés eredetét, mert a legutóbbi adatok szerint a betegség lappangási ideje kilenc nap. A súlyos klinikai tünetek egy-két hét után lépnek fel, márpedig azt nem könnyű utólag „felgöngyölíteni”, hogy valaki két héttel ezelőtt mit evett. Tovább nehezíti a helyzetet, ha a beteg olyan súlyos állapotban van, hogy nem lehet kikérdezni. Ráadásul a mostani megbetegedéseket egy ritka kólibaktérium okozza, amelyet – tulajdonságai miatt – nagyon speciálisan lehet csak vizsgálni, és erre nem minden laboratórium alkalmas. Ráadásul ahhoz, hogy pontos eredményt kapjanak, sok megerősítő vizsgálatra van szükség van – mondta a főigazgató. Emlékeztetett, május elején betegedtek meg az első emberek, a fertőzés tehát – figyelembe véve a betegség lappangási idejét – április végén kezdődhetett.
Minden eset Németországhoz kapcsolódik
A járvány kitörésekor a német hatóságok először azt tudakolták, hogy más európai országban is észleltek-e ilyen típusú kólibaktérium okozta megbetegedést. A nemzetközi hálózaton keresztül viszont bebizonyosodott, hogy minden eset Németországhoz kapcsolódik, tehát ott kell keresni a baktérium eredetét.
Semmiféle speciális intézkedésre nincsen szükség
Az OEK főigazgatója úgy tudja, hogy Németországban továbbra is egy csíráztató üzemben folytatnak járványügyi vizsgálatokat. Több száz mintát vizsgálnak, hogy a kórokozót kimutassák, amelynek eredménye csak több nap múlva lesz meg. Magyarországon a súlyos szövődményekkel járó hasmenéses járványt okozó kólibaktériumot mostanáig összesen 44 mintában keresték, a vizsgálat eredménye minden esetben negatív lett, további 7 vizsgálat még folyamatban van – mondta az OEK főigazgatója. A megvizsgált minták olyan betegektől származtak, akik a járványra utaló tüneteket mutattak, és a páciensek az elmúlt időben Németországban jártak. Melles Márta azt is kiemelte: jelenleg Magyarországon semmiféle speciális intézkedésre nincs szükség. Az általános higiénés szabályokat viszont – mint a kézmosás, a zöldség- és gyümölcsfélék alapos megmosása – mindenképpen be kell tartani.
Hétszázan vannak életveszélyben
A hasmenésjárvány németországi áldozatainak száma 25. Mintegy háromezret tesz ki a megbetegedések, valamint a fertőzésgyanús esetek száma. Közülük csaknem hétszázan vannak életveszélyben. Közben egy franciaországi beteg esetében megerősítették, hogy kólibaktérium okozta hasmenésben szenved, egy további ember pedig fertőzésgyanús, Lengyelországban pedig a második, E. coli baktérium okozta hasmenéses fertőzést erősítették meg a laboratóriumi vizsgálatok.
A német szövetségi kormány, valamint a tartományok illetékes miniszterei szerdán válságtanácskozást tartottak, amelyen részt vettek az illetékes intézetek, mindenekelőtt a Robert Koch országos járványügyi intézet vezetői, és jelen volt John Dalli, az Európai Unió egészségügyi biztosa is. A tanácskozás résztvevői elismerték, hogy a fertőzés terjedésével kapcsolatban nem sikerült semmi konkrétumot kideríteni.
A spanyol uborka után a növényi csíráról is csaknem teljes mértékben bebizonyosodott, hogy nem fertőzött EHEC-bélbaktériummal, így nagy valószínűség szerint nem felelős a járvány terjedéséért. Ennek ellenére Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter ismét arra szólította fel a lakosságot, hogy az észak-németországi uborka, a paradicsom és a saláta mellett a növényi csírák fogyasztását is mellőzze.
Komoly bajba kerülhetnek a termelők
Kelet-Magyarország egyik legnagyobb feldolgozóüzeme, a Szatmári Konzervgyár Kft. ügyvezetője szerint amennyiben nem áll helyre az export a következő héten, komoly bajba kerülhetnek a termelők és a feldolgozó cégek is. Szórádi Sándor szerdán az MTI-nek elmondta: az uborka a jelenlegi időjárási viszonyok között szinte rekordtermést ad naponta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelyet egyrészt exporttal, másrészt konzervipari feldolgozással lehet levezetni. A gondot jelenleg az jelenti, hogy a legnagyobb felhasználónak számító Németország, Franciaország, Ausztria nem mer importálni, gyakorlatilag leállították a magyarországi uborka behozatalát, nem veszik át és nem fogadják a szállítmányokat.
Nem lehet tudni, mi lesz
Szatmárban minden második nap körülbelül húsz vagon uborka terem, mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a feldolgozók sem tartanak igényt a késztermékre, viszont az elvárások szerint éppen nekik kellene levezetni az uborkacsúcsot. Egyelőre azt sem lehet tudni, mi lesz a már megtermett mennyiséggel, amely becslések szerint országos viszonylatban mintegy 150 vagonnak felel meg. Hozzátette: mivel a kommunikáció uborkáról beszél általában, ezért a botrány áldozatául esett a nyers konzervuborka exportja és maga a konzerv is. A Nyugat-Európába irányuló, a feldolgozásra vagy nyers fogyasztásra nem szánt kígyóuborka exportja egyaránt leállt, hisz a fogyasztók a tömegkommunikációs eszközökön keresztül – megkülönböztetés nélkül – uborkáról beszéltek, s nem vásárolják ezt a zöldséget.
Több tízezer termelő mehet tönkre
A tyukodi székhelyű konzervgyár vezetője szerint a legnagyobb kérdés most az, hogy az egyébként megnyugtató politikusi, illetve az Európai Unió által tett lépések milyen gyorsan fogják visszaállítani a fogyasztók bizalmát. Szórádi Sándor ugyanakkor hangsúlyozta: ha ez a hisztéria kitart június végéig, Magyarország nem fogja tudni lekezelni az uborkatermelését, s tönkremegy a több tízezer termelő, és a feldolgozókat is súlyos kár érheti. A termelők csak a jövő hét elején fognak igazán szembesülni a gondokkal. Amennyiben jövő hét közepéig nem áll helyre az export, vagy Németországban nem csillapodik a hisztéria, komoly helyzet fog előállni – hangsúlyozta az igazgató. Szerinte a megoldást a legyártott készletek állami felvásárlása jelentené.
A hazai tulajdonban lévő Szatmári Konzervgyár Kft. Kelet-Magyarország egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcsfeldolgozó társasága, amely tavaly 4,5 milliárd forintos árbevételt realizált. A tyukodi üzem télen 150, nyáron pedig mintegy ötszáz embernek ad munkát, s 8500-8600 gazdasággal áll kapcsolatban.
A cég által gyártott Rege termékpaletta a Bonduelle után a második legismertebb márkanév Magyarországon.
(MTI)
Oroszország
Szaúd-Arábia együttműködne Oroszországgal – videó
