Rétvári Bence ugyanakkor kiemelte: ezek a változtatások a javaslat érdemi részét, szerkezetét és főbb szabályozási elveit nem fogják érinteni. A javaslatot a tervek szerint még a nyári ülésszak alatt elfogadhatja a parlament, és jövő évtől életbe léphet.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot június 10-én nyújtották be, a dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A törvényjavaslat szerint a korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül, „ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető nyilvántartás vezetését”. Mint azt a törvényjavaslat hangsúlyozza, az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, „amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot”. Biztosítani kívánja a törvényjavaslat az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván nyújtani ahhoz, hogy „az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal”.
A kereszténydemokrata politikus a könyvbemutató kapcsán hangsúlyozta: azok a jó egyházi vezetők, akik megtalálják a jó arányt a hitéleti tevékenység szervezése és a közösségi élet között. Ezáltal egyik erősítheti a másikat, s igazán jó hitéleti közösségben egyik a másik nélkül nem képzelhető el – mutatott rá.
A most bemutatott kötetbe karácsonyi, húsvéti, évközi tanítások és néhány alkalmi tanúságtétel került. A lejegyzett szövegek kisgyermekes családi szentmiséken hangzottak el, itt pedig némileg átszerkesztett formában jelennek meg. A könyv a szülők méltóságát és felelősségét is hangsúlyozva, többek között a gyerekeket szeretnék megszólítani és lekötni.
(MTI)
origo.hu
VV Zsolt betámadta Karácsonyt a Pride miatt – videó
