Aki nem fogadja el az állást, attól megvonják a segélyt + Videó

Szűkíti az állástalanok juttatásait a közmunka újraszabályozásáról szóló törvénycsomag, amelynek sürgősségi tárgyalását kéri a kormány a parlamenttől. A Széll Kálmán-tervvel összhangban az eddiginél rövidebb ideig részesülnének álláskeresési járadékban azok a munkanélküliek, akiknek az állástalanná válásukat megelőző időszakban volt bejelentett munkahelyük.

Tekintse meg a hírTV felvételét!

Álláskeresési segély a jövőben csak a nyugdíj előtt lévőknek járna. A fő szabály szerint az állástalanoktól megvonják a szociális segélyt, ha visszautasítják a közmunkát. A kormányszóvivő szerint a változtatásokkal az értékteremtő munka valódi alternatívát jelent majd a segélyezéssel szemben.

– A cél egyértelmű: az, hogy ebben az országban azok az emberek, akik egészségesek, és képesek munkát végezni, azok ne a szociális segély világában találják meg a boldogulásukat, hanem a munka világában – mondta a hírTV-nek a kormányszóvivő. A felkínált állást kötelező lenne elfogadniuk azoknak, akik tartósan munkanélküliek. Felmentést csak akkor kapnának, ha a jegyző igazolja, hogy kiskorú gyermeket nevelnek, és nem azon a településen jelölték ki munkahelyüket, ahol laknak. Ellenkező esetben megvonják tőlük a segélyt. Elvehetik a segélyt azoktól is, akik nem tartják rendben a portájukat, noha arra önkormányzati rendelet kötelezi őket.

– Annak, aki nem szeretne semmit hozzáadni ahhoz, amit ez az ország tesz, annak a társadalom sem köteles biztosítani azokat a forrásokat, amiket eddig – tette hozzá Nagy Anna.

Közmunkások építhetnék a gátakat

A közmunka újraszabályozásának tervezete módot ad arra, hogy állami hivatalok vagy cégek közmunkásokkal építtessék meg például a hiányzó gátakat. Ha az oda- és a visszautazás hosszabb lenne napi hat óránál, a közmunkásokat azon a környéken szállásolnák el, ahol dolgoznak. Az elhelyezésért és az étkezésért nem kellene fizetniük.

– A tavaly júniusi árvízre tudok megint visszautalni, amikor hirtelen kellett több ezer embernek homokzsákokat tölteni és árvízvédelmi gátakat építeni, például egy ilyen eseményre gondolok, ami hirtelen, esetleg otthonuktól távol több ezer ember munkáját igényli – mondta a hírTV-nek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Petróczi Tímea.

Közmunkások segítségével húzhatják fel azokat a könnyűszerkezetes házakat is, amelyeket az állam építene azoknak a lakáshiteleseknek, akik nem tudták fizetni korábbi otthonuk törlesztőrészleteit.

Kell a felügyelet

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkavégzés felügyelet alatt történjen, ami azt jelenti, hogy megfelelő műszaki vezetés mellett, ellenőrzött módon tudjunk közmunkásokat bevonni. Nem a gyártási és összeszerelési folyamatokban, hanem azokban a befejező és előkészítő anyagmozgatási munkákban, amelyek az épület funkcionális működését ténylegesen nem befolyásolják – mondta a Makész elnöke, Tőke Tünde.

Az állam mellett az egyház, erdőgazdaság, vízitársulat és civil szervezet is foglalkoztathat közmunkásokat. Ha az érintettek nem jelennek meg munkahelyükön, vagy ittasan mennek dolgozni, elveszthetik a jogosultságot a segélyre is. – A hajléktalanok körében nagyon sok a pszichiátriai és alkoholbeteg, tehát egyszerűen arra gondolni, hogy ha valaki ittasan megy dolgozni, mondjuk akár már a segélyre való jogosultságát is elveszti, ez így túl egyszerű. Azt remélem, hogy a végrehajtási rendeletben az alkoholbeteg ember mellé terápiás kötelezettséget fogunk tenni, vagy legalábbis fogunk tudni ajánlani alkoholgondozót – nyilatkozta a hírTV-nek Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

A közmunkáért járó bér összege egyelőre nem ismert, arról egyébként nem az Országgyűlés, hanem a kormány határoz majd. De szabály lenne, hogy a rendszeres szociális segély nem haladhatná meg a nettó közmunkabér összegének 90 százalékát.

(hírTV)