„Be kell vonni az ügyükben hozott döntésekbe a romákat”

A romákat is be kell vonni az ügyükben hozott döntések meghozatalába, hiszen ezek őket érintik leginkább – mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Fontos szempont volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által 25 millió forinttal támogatott tábornál, hogy ne csak egyszerű nyaralás legyen, hanem kultúrában, sportban is valami pluszt kapjanak a gyerekek – mondta Balog Fonyódon, a hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekek számára szervezett ingyenes nyári tábor meglátogatásakor.

Az EU és az európai integráció aktuális kérdéseivel foglalkozó Európa Klub rendezvényén az államtitkár kijelentette: a kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása „komoly közös vívmánya” a magyar politikai elitnek, Európában egyedülálló struktúra működik az országban.

A kormány és az Országos Cigány Önkormányzat által nemrégiben kötött keretmegállapodást illetően – amelyben egyebek mellett munkahelyek létrehozását határozták el – úgy vélte, akkor hiteles egy ország nemzetközi téren egy adott ügyet felvállalva, ha maga is sikeres politikát valósít meg a kérdésben. Ezért kötötték ezt a megállapodást a magyar EU-elnökség idején – mutatott rá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat a dokumentumban konkrét, számon kérhető vállalásokat tett. Emlékeztetett, hogy a kormány 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozását vállalta; ez négy évre 400 ezer munkahelyet jelent – mondta.

A roma önkormányzattal kötött keretmegállapodásban négy év alatt százezer munkahely megteremtésére tettek ígéretet – tette hozzá –, vagyis a következő négy évben létrehozandó munkahelyek negyedét a romáknak szánják. Ennyi pozitív diszkrimináció véleménye szerint megengedhető, mivel a romák körében nagyon magas a munkanélküliség. Úgy fogalmazott: „Magyarország nem áll túl jól a romaintegráció ügyében, de nem is áll olyan rosszul”. A politikai és a szakmai elit nagyon sok energiát fektetett a romaintegrációba – jelentette ki.

Balog kiemelte a roma közéleti akadémia létrehozásának tervét, ahol – mint megjegyezte – remélhetőleg hamarosan elindul a képzés, ennek keretében roma kisebbségi önkormányzati képviselőket oktatnak. Ugyancsak kitért a nemzetközi roma kulturális központ tervére, megjegyezve, kultúra nélkül nem lehetséges az integráció, a felzárkózás. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács pénteken hagyja jóvá az elnökségi jelentést a roma keretstratégiáról.

Mint felidézte, több irányból elindult kezdeményezésről van szó: az első lépést az Európai Parlament (EP) tette, amikor jelentésében világos célokat és elvárásokat fogalmazott meg az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Az EP munkájának „élharcosa” Járóka Lívia (Fidesz) néppárti képviselő volt – tette hozzá. A bizottság áprilisban adott ki dokumentumot az ügyben – folytatta –, ebben ragaszkodtak ahhoz, hogy ne európai stratégiának nevezzék a készülő programot, mert annak kidolgozása nem az uniós intézmények feladata.

A keretstratégia politikai kötelezettségvállalás, nem tartalmaz direkt jogi szankciókat, de a tagállamok az EU nyilvánossága előtt vállalják, hogy az év végéig nemzeti programot dolgoznak ki. A nemzeti stratégiák konkrét, számszerűsített vállalásokat tartalmaznak majd az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás feltételeinek javítására – mondta. Balog szerint az is jelentős eredmény, hogy a stratégia folyamatosan működő szervezeti keretet alakít ki, amelyben a romaintegrációval foglalkozók rendszeresen tapasztalatot cserélhetnek.

(MTI)