Célok és elvek: életbe lépett a Közszolgálati Kódex

Életbe lépett a közszolgálati médiaszolgáltatás céljait, elveit összefoglaló Közszolgálati Kódex. A dokumentumot Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke szerdán Budapesten adta át a Közszolgálati Testület korelnökének, Radetzky Jenőnek.

Szalai Annamária az ünnepélyes eseményen kijelentette, hogy a Közszolgálati Kódex a szakma mellett a társadalom, a közösség minél szélesebb körének véleményét megjelenítve segíti a közmédiumokat az értékteremtésben. A köztestületek, egyházak és civil szervezetek képviselőinek részvételével működő Közszolgálati Testület feladata a Közszolgálati Kódex érvényesülésének ellenőrzése.

Szalai Annamária hangsúlyozta: a Médiatanács és a kuratórium által jóváhagyott kódex iránymutatást ad a közszolgálati médiumok alkotó műhelyeinek ahhoz, hogy a rádiózás és a televíziózás Magyarországon és a határon túl is eljusson a közönséghez és a közösséghez. A Médiatanács elnöke azt mondta: hisz a közmédiumok közösségösszetartó erejében, és abban, hogy a 21. században a legfontosabb közösségi agóra lehet a média. Mint hozzátette, ezért lett a kódex mottója is egy Németh László-idézet: „miféle szer, csoda, találmány drótozhatná ezt a cserepeire tört népet még egyszer össze”.

A Médiatanács mindent megtett annak érdekében, hogy a kódex a lehető legteljesebb mértékben tükrözze a társadalmi megrendelést – összegezte az elmúlt félév egyeztető munkáját Szalai Annamária, hozzátéve: ennek során az egyházak, a köztestületek, sokak mellett a sport-, a kulturális vagy a könnyűzenei élet képviselői és a legszélesebb körű civil élet fogalmazta meg véleményét a dokumentumról.

Mint mondta, a kódex előnye nemcsak az, hogy egységes elveket fogalmaz meg a közszolgálati médiumok számára, hanem az is, hogy ezek érvényesülése felett olyan civil testület őrködik, amely a teljes lakosságot képviseli. Úgy fogalmazott: a tartalomkészítőket orientálni kell, a Közszolgálati Testület pedig a kódex alapján őrködhet a minőség felett.

Balogh László azt hangsúlyozta, hogy a dokumentum csaknem száz konzultáció és több mint ezerötszáz írásbeli észrevétel figyelembevételével készült, így a kódex „hatalmas gesztus a társadalom felé”. A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a kódexet a parlamenti frakciók delegáltjaiból álló kuratórium egyhangúlag fogadta el.

Radetzky Jenő – akit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegált a 14 tagú Közszolgálati Testületbe – arról beszélt, hogy a nemzet- és közösségépítő időszakban nagy megtiszteltetés átvenni egy ilyen dokumentumot, amely – szavai szerint – nem jogforrás, hanem a társadalom elvárásainak kézikönyve. Hozzátette: a Közszolgálati Testület érzi feladatának jelentőségét, és képviselni fogja a nemzet, a társadalom, az elszakított területeken lévő magyarság érdekeit a közszolgálati médiumokkal szembeni elvárásban.

A Közszolgálati Kódex, amely alcíme szerint a magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma, többek között definiálja a közszolgálati médiaszolgáltatást, meghatározza annak célját, alapvető elveit. A dokumentum a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé sorolja – egyebek mellett – a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos tájékoztatást, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését.

(MTI)