A laoszi, a malajziai és a thaiföldi külügyminiszter az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) hét eleji gödöllői külügyminiszteri tanácskozására érkezett Magyarországra.
A külügyi tárca sajtófőosztálya szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, hogy „bár a két ország között a rendszerváltozás óta minőségileg más, visszafogottabb jellegű viszonyrendszer alakult ki”, Laosz továbbra is példaképként tekint Magyarországra. A két ország kapcsolatai elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kölcsönösen előnyös agrárszektorban és az ehhez kapcsolódó kutatásokban fejlődnek.
Mint írják, Laosz a magyar fejlesztéspolitika egyik kiemelt célországa, elsősorban a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és különösen a haltenyésztés fejlesztésére koncentrálnak. A 2009 márciusában aláírt, 8,6 millió dollár értékű kötött segélyhitel-keretmegállapodás alapján három farmot modernizáltak. A kötött segélyhitelnek köszönhető, hogy tavaly, az előző évi „gyakorlatilag nulláról” indulva mintegy ötmillió dollár volt a Laoszba irányuló magyar export értéke.
Martonyi János tárgyalt malajziai partnerével, Anifah Aman külügyminiszterrel is. Magyarországot és Malajziát négy évtizede kötik össze diplomáciai kapcsolatok, de először látogatott Budapestre malajziai külügyminiszter – olvasható a kommünikében. Malajzia fontos partnere Magyarországnak a délkelet-ázsiai térség országait tömörítő ASEAN-államok között. A kereskedelmi forgalom 2010-ben meghaladta a negyedmilliárd dollárt a magyar kivitel évről évre javuló részarányával.
Az árucsere-forgalomban kölcsönösen meghatározó a multinacionális vállalatok elektronikai és számítástechnikai termékeinek részesedése. A tárgyaláson a felek megállapodtak, hogy a jövőben segíteni kívánják a kis- és középvállalatok közötti kapcsolatfelvételt, piacra jutási feltételeik javítását. Szó volt malajziai diákok bekapcsolódásáról a magyarországi önköltséges felsőoktatásba, illetőleg posztgraduális programokba, különösen az egészségügyben.
A magyar külügyminiszter thaiföldi partnerével, Kaszit Piromjával folytatott tárgyalásáról beszámolva a sajtófőosztály emlékeztetett, hogy Magyarországnak 1978 óta van diplomáciai kapcsolata Thaifölddel. „Mind magyar, mind thaiföldi részről elfogadott gondolat, hogy a két ország hídfőállás lehet egymás számára Kelet-Közép-Európában, illetve Délkelet-Ázsiában” – írják. A kétoldalú együttműködés nyújtotta lehetőségeken túl Thaiföld Magyarország számára kapu a tíz, térségbeli országot tömörítő Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) 600 milliós piacára, míg Magyarország hasonló lehetőséget kínál Thaiföldnek mind az Európai Unió többi tagállamába, mind Kelet-Európába.
A magyar–thaiföldi viszony kiegyensúlyozott, folyamatos és magas szintű a politikai kapcsolat. Az árucsere-forgalom értéke az elmúlt évben elérte a 400 millió dollárt, Thaiföld Szingapúr után Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere a délkelet-ázsiai térségben. A thaiföldi diplomácia vezetője tájékoztatást adott az ázsiai ország belpolitikai folyamatairól és a július 3-i választásokat megelőző politikai helyzetről. A thai külügyminiszter kifejtette: Thaiföld az együttműködés minden szektorában érdekelt a magyar tudás, a technológiai know-how és tapasztalatok átvételében. Kiemelt hangsúlyt kapott a Duna-bizottság és a – négy délkelet-ázsiai országot tömörítő – Mekong-bizottság kapcsolata, ezzel összefüggésben Martonyi János rámutatott a közelmúltban elfogadott Duna-stratégia nyújtotta lehetőségekre – áll a külügyminiszteri találkozóról beszámoló közleményben.
(MTI)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
