Majd a szülők eltemetik a gyerekeiket

A társadalmat egy olyan betegség tizedeli, amiről az emberek nagy részének fogalma sincs: járványszerűen terjed a gyermekkori elhízás. A problémára a kormány is keresi a választ. Az MNO által megkérdezett szakember azt mondja: a felnőtt minta a meghatározó. Az egészségügyre szánt pénzből pedig szánni kell egy csak hosszú távon megtérülő, de hasznos befektetésre, az egészségkultúra kialakítására.• Tombol az elhízási „járvány” az USA-ban

A gyermekkori elhízás súlyát mutatja, hogy Lázár János is beszállt az ellene folytatott küzdelembe. Hódmezővásárhely polgármestere a gyorséttermeket állította célkeresztjébe. A politikus célja az, hogy a láncok véget vessenek azoknak a félrevezető kampányoknak, amiket megjelenésük óta folytatnak. Hatásos reklámokkal elkábítják az oda beérkező gyerekeket, akik szinte euforikus állapotban követelik az ételekhez járó ajándékokat. Lázár nem csak a szavakkal dobálódzik, Hódmezővásárhelyen csak akkor épülhet gyorsétterem, ha az 8 millió forinttal támogatja a helyi népegészségügyi programot. A program részeként a fiatalok tájékoztatást kapnak arról, hogy mennyire egészségtelen az, hogy ha a „fast food” rabjaivá válnak. Saját magukkal néznek tehát szembe a hamburgergyárak. Az, hogy a tükörben mit fognak látni, még kérdéses, egy biztos, meg kell felelniük a kormány népegészségügyi céljainak.

Sok ember sokszor hozott rossz döntéseket

Döbbenten vesszük észre, hogy hány gyermek van elhízva manapság. Az elhízás alapvetően egy emberi döntés, tehát ha az összképet vizsgáljuk, akkor látható, hogy sok ember sokszor hozott rossz döntéseket. Nyilván jobb helyzetben vannak azok, akik képesek betérni egy exkluzív wellnessklubba, ahol tisztára moshatják az egészséggel kapcsolatos lelkiismeretüket. Az északi országokban, ahol a gazdasági fejlettséghez egyfajta kulturális fejlettség is társul, ott az emberek is egészségesebbek – mondta el az MNO-nak dr. Borka Péter a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tanára.

Akkor majd nem így fognak kinézni

– A gyerekkori elhízással kapcsolatban fontos tudni, hogy a felnőtt minta meghatározó a gyerek számára: többnyire azt teszi, úgy él, ahogy azt a szülőtől látja. A gyerekkori járványszerű elhízás a mi hibánk, ez nekünk felnőtt embereknek tudható be – fogalmazott a szakember. A magyar 6–11 éves korosztályban az elmúlt 40 évben 6,5 százalékról 17 százalékra, a 12–19 éves korosztályban 5 százalékról 17,6 százalékra nőtt a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Nagy részben mindenki képes szakítani időt a mozgásra, ha mégsem, akkor is meg tudja emelni a napi aktivitási szintet – szögezte le dr. Borka Péter. Leszállni egy megállóval előbb a metróról és öt percet sétálni a munkahelyig nem nagy dolog. Egy nap tízezer lépést kéne megtenni, ennyi védené meg az embert a szív- és érrendszeri betegségekkel és annak bázisaként jelentkező elhízással szemben. Jó mintát kell adni a gyerekeknek, és akkor majd nem így fognak kinézni – húzta alá.

700 millióból 21 milliárd

Nagy előrelépés lenne, ha a tizedét azoknak a reklámköltségeknek, amit a betegségekre felírt gyógyszerekre költünk, egészségnevelésre költenénk. Nagyon intenzíven kellene a társadalmat felvilágosítani. Jó példa erre Kanada, ahol 700 millió dollárt költöttek az egészségtudat fejlesztésére: egyszerű üzenetekkel szóltak az emberekhez. Ennek eredménye nem aprózható el, hiszen a kanadai emberek egészségesek maradnak, a következő húsz évben pedig 21 milliárd dollárt takarít meg az ország.

Ellenszélben futnak

Sokan azt hiszik, hogy az emberek egészségéért küzdeni könnyű harc lesz, de ők ellenszélben futnak. Ha valaki egészséges, az a multinacionális cégek, gyógyszergyártók zsebéből veszi ki a pénzt. Egy haszonelvű rendszerben mozog együtt az egészség és betegség egymással szoros kölcsönhatásban. A drog- és a fegyverkereskedelem után a harmadik helyen áll a listán a fogyasztószerek eladása – fogalmazott a Semmelweis Egyetem tanára.

Az egészségpolitika feladata kisakkozni azt, hogy az egészségügyre szánt pénzből mennyit mernek kockáztatni egy csak hosszú távon megtérülő, de hasznos befektetésre, az egészségkultúra kialakítására. Jelen esetben a társadalom sikoltozik, mikor szembe találja magát a harmincéves korukra már szívelégtelenséggel küzdő emberekkel, akiket a saját szüleik temetnek el. Nem kis részüket. Tehát óriási jelentősége van annak, hogy a járványszerűen terjedő elhízást megakadályozzuk, vagy nekiengedjük az egészségügynek a következő generációt, ahol sokkal több lesz az ellátandó beteg, köszönhetően annak, hogy a felnőtt-társadalom, magával hozza a saját termését – mondta el dr. Borka.