Egy évvel ezelőtt rendkívül rossz állapotban vettük át az ország kormányzását, gyakorlatilag a csőd széléről kellett visszarángatni Magyarországot – így reagált Szijjártó Péter arra a felvetésre, hogy az Orbán-kormánynak gyakran róják fel kritikaként, miszerint csak a Széll Kálmán-terv bevezetésével, idén tavasszal léptek a gazdasági realitások útjára. Illetve kérdés az is, hogy mikor lesz a tervekből tartalommal megtöltött cselekvés. Sikerült az országot visszarángatni, és a korábban az EU leggyengébb láncszemének tartott magyar gazdaságot biztonságba helyezni. Ismét esélyünk van arra, hogy a közép-európai régióban vezető szerepet töltsünk be – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.
Szijjártó Péter úgy látja: bár nő a hazai foglalkoztatottság, előrelépés történik a beruházások terén, de az ütemmel nem elégedett a kormányzat. „Magyarország megújításának egy új fázisába érkeztünk, amikor is át kell szervezni az országot. Ez alatt akcióterveket értünk, amiket most már törvényekkel, tartalommal kell megtölteni; akár a Széll Kálmán-tervet, akár az otthonmentő akciótervet, valamint a szociális konzultáció eredményeire támaszkodó törvényeket értjük ez alatt” – tette hozzá a szóvivő.
További feladat a januárban hatályba lépő új alaptörvényből fakadó és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása is. „2012. január elsején hatályba lép az új alaptörvény, vele együtt a sarkalatos törvények, illetve ezekkel együtt a Széll Kálmán-terv és a Széchenyi-terv eredményeként létrejövő új beruházások. Jövő év január elsejétől megint csak egy teljesen új fázisba lépünk” – vázolta a terveket a miniszterelnök szóvivője.
Sokszor konzultálnak az emberekkel
„Szerintem nem volt még olyan kormány az elmúlt húsz évben Magyarországon, amelyik annyit konzultált volna az emberekkel, mint ahogy azt mi tesszük” – mondta el kérdésre válaszolva Szijjártó Péter. Emlékeztetett: a kormányzat összesen negyvenegy ügyben indított konzultációt, például az alaptörvényt illetően mindenkit megkérdeztek; a rezsiköltségek, a nyugdíj és az oktatás ügyében szintén minden tizenhat év feletti polgár véleményét kikérik, és rendszeresen konzultálnak a rendvédelmi szervezetek képviselőivel, éppen csütörtökön érkeznek majd a miniszterelnökhöz – sorolta az eddigi cselekvéseket a szóvivő.
Ennél több konzultációt indítani nem lehet, mert aki ennél többet konzultál, az nem kormányoz – szögezte le Szijjártó Péter. A felvetésre, hogy mégis sokan elégedetlenek az egyeztetésekkel és azok eredményével, a szóvivő úgy reagált: van egy hangos kisebbség, amelynek semmi nem jó, minden esetben elégedetlenséget kiált; ezzel együtt kell élni, demokráciában ez így van.
Figyelmeztetés nélkül
A devizahitelesek megsegítésére született intézkedési csomag egyik fontos pontja, hogy árfolyamgátat vezet be az euró, a svájcifrank- és a japánjen-hitellel rendelkezők számára. Az MNB értékelése szerint az árfolyamgátat kizárólag a szociálisan rászorultaknak kellene felajánlani. Ha ugyanis azok is igénybe vehetik, akik igazán nem szorulnak rá, az így megtakarított összeget felélik, ez pedig három év múlva kamatostól üthet vissza – vetette fel a Közbeszéd.
A Nemzeti Bankot illetően, amikor az elmúlt nyolc évben semmilyen állami szerv nem figyelmeztetett arra, hogy a devizában való eladósodás milyen kockázatokat rejt, jó lett volna, ha az MNB felemelte volna a szavát – reagált a szóvivő, aki szerint ha az MNB figyelmeztetett is, akkor ezt „elég eredménytelenül tették”. Másfelől pedig „könnyű a partvonalon kívülről bekiabálni” – tette hozzá Szijjártó Péter, utalva arra, hogy „hosszú és kitartó” tárgyalások végére értek a Bankszövetséggel. „Nem a nemzeti banknak, hanem a kormánynak, a bankszövetségnek és a családoknak kell megoldani azt a problémát, amely többek között az MNB eredménytelen erőfeszítése miatt történt meg.”
Jobb állapotba kerülni
A bankszövetséggel folytatott nehéz és kemény tárgyalások végén öt pontban sikerült megegyezni, ebből az egyik az árfolyamokra vonatkozó védőgát, amit a családok önként választhatnak – mondta a miniszterelnöki szóvivő. Akik ezt az opciót választják majd, azoknál átlagosan tizenötezer forinttal csökken majd a havi törlesztőrészlet. Szijjártó Péter egyetértett a bankszövetség elnökének álláspontjával, miszerint akkorra, mikorra kifutnak a hitelek törlesztői, és az árfolyamkorláttal megtakarított részt kell majd törleszteni, addigra „mind Magyarország, mind a magyar családok sokkal jobb állapotban lesznek, mint vannak jelenleg; ez a kormányzati cél”.
A nagyjából százezer családnak, amelyek kilencven napon túli tartozásban vannak, két lehetőséget kínál a csomag. Egyfelől igénybe vehetik az otthonteremtési kamattámogatást, és a jelenlegi ingatlanból egy kisebbe költözhetnek; ha ezt hitelből teszik, akkor ehhez az állam öt éven át kamattámogatást biztosít – hangzott az interjúban.
Akik ennél is rosszabb helyzetben vannak és elveszítik az ingatlanjukat, azoknál besegít majd a nemzeti eszközkezelő, melynek felállításáról intézkedni fog a kormány; az eszközkezelő nemzeti lakásvagyont kezel majd. Részint úgy, hogy zöldmezős beruházásban kis családi házakat épít, másrészt pedig megvásárolja a bedőlt hitellel terhelt lakásokat, és azokat bérleményként kiadja.
A kérdésre, hogy az ötpontos intézkedési csomagot mikorra foglalják majd törvénybe, Szijjártó Péter azt mondta: a törvényalkotási munka haladéktalanul megkezdődik, viszont a parlamenti vitát csak a szociális konzultáció eredményeinek ismeretében zárják majd le, a konzultáció összesítése június végére várható. Hozzátette: az árverezési moratórium feloldása is csak részlegesen és szakaszosan történik majd meg, és először csak a nagy értékű és nagy területű ingatlanokat lehet majd elárverezni, ahol azt kell feltételezni, hogy a bennük lakó családoknak van más megoldási lehetőségük is a lakhatásra.
(Duna Televízió)
vízilabda
A spanyolok elővették a bírókat és „Fülöp királyt" méltatják a magyarok legyőzése után
