A második körben már nem lesz érvényességi küszöb

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre az Országgyűlés hétfői döntésével. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után.• Tizennégy egyházat ismerhet el majd az Országgyűlés

A fideszes Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő előterjesztését 264 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el a Ház, azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták. A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

A törvény szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak legalább tízmilliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük. Biztosítók és bankok legfeljebb a részvények és a szavazati jog tíz százalékát tulajdonolhatják, a közkézhányad pedig el kell, hogy érje a jegyzett tőke 5 százalékát. A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak. A mérlegfőösszeg legalább hetven százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság. A szit nyeresége száz százalékát ki kell, hogy fizesse osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Sokba kerülhet a személyes adattal való visszaélés

Az Országgyűlés döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról, amely a jövő évtől akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést. A képviselők 257 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadták el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, az ombudsmani rendszer egységesítésével összefüggő kormányzati törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezések 256 igen és ugyancsak 66 nem szavazat után léphetnek életbe.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban azt közölte, kiszámítható jogvédelmet, valamint követhető szabályokat és hatékony működést vár a változtatásoktól; az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését pedig egyebek mellett azzal indokolta, hogy a hatóság az ombudsmannál hatásosabban léphet fel a jogsértések kivizsgálásában és szankcionálásában.

Változik a médiatörvény

Több ponton változtatott a médiatörvényen az Országgyűlés, így a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen szavazattal, 66 ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is. A jogalkotási hatáskörök átadását az előterjesztők azzal indokolták: a hírközlési területen fontos, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a piaci változásokra.

A második fordulóban nem lesz érvényességi küszöb

Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek. A fideszes Kósa Lajosnak és a KDNP-s Pálffy Istvánnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslatát 269 igen, 49 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A kormánypárti képviselők indítványában a második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlése kiterjed az általános választásokra, így a területi listás választásra is, ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer. A mostani törvénymódosításnak így valójában az időközi választások esetében van jelentősége.

Egységesítették az ombudsmani rendszert

A parlament sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert. A jövő évtől életbe lépő változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást. A Ház 246 igen szavazattal, 61 nem ellenében fogadta el az erről szóló kormányzati előterjesztést, amely az új alaptörvény felhatalmazása alapján születhetett meg.

Az alapvető jogok biztosa az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja lesz, munkáját pedig két helyettes segíti. A biztosok személye nem változik, az adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik, feladatait hatóság veszi át. Az ombudsman 2012-től az állampolgárok nagyobb csoportját érintő, súlyos alapjogsérelem esetén indíthat eljárást hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, aminek során felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

(MTI)