Pintér Sándor belügyminiszter felszólalásában a katasztrófavédelmi törvénynek megfelelően beszámolt a 2010. októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa elleni védekezésről. A tárcavezető elmondta: a 10 halálos áldozattal járó iszapömlés után az állam elsősorban az életveszély megszüntetésére fektette a hangsúlyt, de újjáépített több száz házat, és kármentesített földterületeket is. Emellett pedig a Mal Zrt. üzemében átálltak a száraztechnológiára, így a jövőben nem kell hasonló katasztrófától tartani. Az állam összesen 24,6 milliárd forintot költött a veszélyhelyzet felszámolására és az újjáépítésre. Pintér Sándor emellett bejelentette a veszélyhelyzet megszüntetését is.
Ékes József (Fidesz) reagálásában minden résztvevőnek megköszönte a segítséget a helyreállításban és a kormány kimagasló erőfeszítéseit. Kepli Lajos (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, hogy mi lesz a Mallal, hiszen ha állami kiadások voltak, akkor a Mal állami tulajdonba kerülésével valamennyire megtérülhetne az államot ért kár. Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben a vállalkozói kártalanítások lassan haladnak, pedig a terület egy térségi központ, így, ha nem indul újra a vállalkozások élete, akkor az a foglalkoztatásban komoly problémákat okozhat majd. Szilágyi László (LMP) leszögezte: nagyon komoly a porterhelés a térségben, bizonyos légúti betegségek gyakoribbá váltak. Emellett az emberek bizonytalanságban élnek, és sok családnak mentális, pszichológiai segítségre is szüksége lenne. Soltész Miklós (KDNP) köszönetet mondott a civil és egyházi szervezeteknek és azoknak az embereknek is, akik befizettek a kármentő alapba, és ezzel segítették az újjáépítést.
Gazdasági és foglalkoztatási fordulat van az országban
Kara Ákos (Fidesz) győri, kecskeméti, ózdi és vásárosnaményi példákon keresztül felhívta a figyelmet, hogy gazdasági és foglalkoztatási fordulat indult az országban, amit a tavaszi foglalkoztatási adatok is alátámasztanak. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a legfrissebb KSH-adatok szerint valóban majdnem harmincezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliek száma 17 ezerrel csökkent, azonban a „trendfordulónak” még sokkal erősebbnek kell lennie, ezért a kormány tovább folytatja a munkát.
Zéró tolerancia a génmódosított vetőmagokkal kapcsolatban
Varga Géza (Jobbik) az elmúlt hetekben felderített génmódosított vetőmagokkal kapcsolatban felszólította a kormányt a sokkal szigorúbb szankcionálás megalkotására. Szerinte legalább tíz évre el kellene tiltani a magyar piaci szerepléstől az ilyen termékeket előállító gyártókat. Ángyán József államtitkár szerint az ilyen esetek egyik oka, hogy az előző kormány kiszervezte a négy nagy vetőmaggyártó cégnek a vetőmag-minősítés jogosultságát, ami szerinte hazaárulás, ezért a jelenlegi kormány visszavette ezt a jogosultságot. Magyarország továbbra is zéró toleranciát hirdet, és „további lépések is várhatók a vizsgálatok folytatódásával” – tette hozzá.
A kormány nem felejtkezik el Bibó Istvánról
Karácsony Gergely (LMP) azt kérte a főváros vezetésétől, hogy nevezzenek el közteret a 100 éve született Bibó Istvánról. Az Országgyűlési két hónapos nyári szünete az ellenzéki politikus szerint alkalmas lehet arra, hogy „megszabaduljunk a hisztériánktól, és szeptembertől higgadtabban és nyugodtabban folytassuk a vitát.” Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint szó sincs Bibó-felejtésről, hiszen Bibó István részévé vált a felsőoktatásnak, a szellemi életnek és a politikai életnek is, „a gondolatai és hagyományai most is itt vannak” – mondta.
Közép-Európa legversenyképesebb országa lehet Magyarország
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a tavaszi ülésszakban a kormány felszámolta a demokráciát, a jogbiztonságot és a jogállamot Magyarországon, a jólétet pedig a többség kárára próbálta megalkotni, és nem él, hanem visszaél a többségével. Az ellenzéki frakcióvezető hozzátette: a kormány megszüntette a párbeszédet az ellenzékkel, „a közmédiában pedig ismét a megfélemlítés és a politikai tisztogatás uralkodott el”. Ez elleni tiltakozásul az MSZP-s képviselők hétfőn kék szalagot tűztek a ruhájukra. Mesterházy Attila szerint kérdés, hogy szeptembertől változik-e a kormány magatartása, és hajlandó-e egyeztetni például a sarkalatos törvényekről. Navracsics Tibor válaszában elmondta: a szocialisták szerint „az igazi párbeszéd definíciója az, hogy önök mondják meg, mit kell csinálni”. A gazdaságpolitikával kapcsolatban megjegyezte: az MSZP nyolc év alatt kiváló társadalmi és gazdasági kondíciókból eljuttatta oda az országot, hogy az új kormánynak radikális lépésekkel kellett újra a növekedés útjára állítani az országot. Magyarország ismét Közép-Európa legversenyképesebb országa lehet a kormány erőfeszítéseinek hatására. A miniszter hozzátette: reméli, hogy az MSZP-s képviselők nemcsak a magyar újságírók, hanem az angol BBC újságírói iránt érzett szolidaritásból is tűzték a ruhájukra a kékszalagot, Angliában ugyanis többezres leépítés zajlik a médiában.
Az ország a szakadák széléről táncolt vissza
Harrach Péter (KDNP) felszólalásában az Országgyűlés tavaszi ülésszakát értékelve beszélt a lakáshitelesek megsegítéséről és a bankadóról. Hozzátette: „az oktatás világát rövidesen megszabadítjuk a liberális kártevéstől”. Szerinte az elmúlt fél évben az ország ellépett a szakadék széléről. A kormány nem kívánt válaszolni.
(MTI)
origo.hu
Szétverik a tetőt, majd pénzt követelnek
