Annak a Molnár Lajosnak lett áldozata a Svábhegyi Gyógyintézet is, aki 2006. június 9-től 2007. április 6-ig volt az SZDSZ egészségügyi minisztere. Nevéhez köthető az egészségügyi törvény, amely a patikaliberalizációt, a súlyponti kórházi rendszer felállítását és a vizitdíj bevezetését jelentette. A gyógyintézet megszűnésével kérdésessé vált az addig az intézetben kezelt betegek ellátása.
Csák Krisztina elmondta, az egyetlen fénysugár az volt, hogy a fekvőbeteg-ellátás területén az ágyakat szétosztották a különböző kórházak között. Ezt követően a megszüntetett gyógyintézet járóbeteg-feladatainak ellátására kiírt pályázatát 2007-ben megnyerte az újonnan alakult Svábhegyi Országos Allergológiai Immunológiai és Pulmonológiai Egészségügyi Szolgáltató Non-profit Közhasznú Kft., azóta az intézmény közfeladatot lát el – számolt be Csák Krisztina.
A szakembergárdát a régi „svábhegyesekből” építették fel, az intézményt pedig dr. Kósa Lajos főigazgató vezette tovább. A Magyarországon egyedülálló tapasztalatokkal bíró szakorvosok a nehézségek ellenére tovább dolgoztak. Az intézet életében ezzel egy új fejezet kezdődött. Nem az okokat kezdtük el boncolgatni, és nem haragudtunk senkire, megpróbáltunk új életet kezdeni. Azonos hivatástudattal és elgondolásokkal működtünk tovább – mondta el az intézet munkatársa. A Svábhegyi Gyógyintézetnek 50 éves tapasztalata van, a legjobb országos intézetek között tartották számon. Minden olyan szakmai helyen, ahol fontosak voltak a valós tények, a Svábhegy neve jól csengett.
Csák Krisztina hangsúlyozta: az intézet mára kezdi visszaszerezni a régi jó hírét, az ország minden részéről fogadnak betegeket. Az átlagos pulmonológiával foglalkozó intézményekhez képest a felszereltség sokkal jobb és korszerűbb, és az itt dolgozó orvosok szem előtt tartják, hogy mit jelent a gyógyítás és az ezzel járó felelősség. A legnagyobb eredmény az, hogy végre tudják az emberek, hogy élünk és nem adtuk fel – fűzte hozzá.
Mint emlékeztetett, a Svábhegyi Gyógyintézet megpróbált kórházakkal szerveződni annak érdekében, hogy fekvőháttérhez jusson, ami a jelenlegi helyzetben sajnos nem megoldható, bár szakmailag szükségük lenne rá. Az intézmény ezért a járóbeteg-ellátásra helyezi a hangsúlyt. Ez a törekvés megfelel az egészségügyi vezetés elgondolásainak: minél jobban ellátni a járó betegeket, definitív ellátást nyújtani a lehetőségekhez mérten – mondta Csák Krisztina. Nagy előrelépés volt az intézmény életében, hogy együttműködést kötöttek a Péterfy Sándor Utcai Kórházzal. Az infrastrukturális háttér már megvan, a szakmát – orvosokat és nővéreket – a Svábhegyi Gyógyintézet biztosítja. A szakember kijelentette: magas szintű szakmai kooperáció keretein belül jön létre egy hasonló egészségügyi centrum. Az OEP és az egészségügyi minisztérium is speciális intézményként tart minket számon, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos szakmában egyedülálló és pótolhatatlan a tudásunk, ez előnyös a betegek számára, arról nem is beszélve, hogy az országban elenyésző a hasonló intézetek száma – szögezte le az operatív igazgató.
A jelent illetően fontos, hogy az itt dolgozó szakember előrelépését folyamatosan biztosítani tudjuk. Nagyon okosan és előrelátóan kell szervezni a munkát ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dolgozni egy intézet – hangsúlyozta Csák Krisztina, hozzátéve: az anyagi nehézségek nem mehetnek a minőség rovására. Határozottan érezhető a kormány részéről az akarat, hogy minden intézetben legyen valaki, aki egy összefogó stratégiát tud kialakítani. Mindig is kérdés volt, hogy erre egy közgazdász vagy orvos a megfelelő személy. Minden intézménynek a saját humán erőforrásainak megfelelően kell kiválasztania, hogy hogyan szervezi meg a munkáját és oldja meg a jövőt – állítja Csák Krisztina.
A kormány figyel
A jelenlegi kormányzatról bebizonyosodott, hogy egy kisebb intézmény életére is odafigyel, fontosnak tartja azt. Ezt jól példázza az, hogy a Svábhegyi Gyógyintézet hatékonyan működik együtt az ÁNTSZ-szel, az OEP-pel és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. „Örülünk neki, hogy odafigyelnek ránk, tudomásul veszik a kéréseinket, és a lehetőségekhez mérten minden segítséget megadnak. Ez azért is fontos, mert a hosszú távú cél az, hogy a Svábhegy bekerüljön a fekvőbeteg-ellátás vérkeringésébe”– fogalmazott a szakember.
Arra a kérdésre, hogy az orvosok életében meddig tarthat a hivatástudat, Csák Krisztina elmondta, hogy olyan időt élünk, amikor a hivatástudat türelmi ideje lejárt, nézzük csak meg a Magyar Rezidens Szövetség törekvéseit. A magyar egészségügyben az tapasztalható, hogy kitartanak és elfogadják a kialakult helyzetet. Legalább azt az erkölcsi megbecsülést kellene megadni az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak, amit jelen pillanatban pénzzel nem lehet kifejezni. Ezek a szent emberek nem feltétlenül a pénzért dolgoznak. Az egészségügyben dolgozók szinte a végletekig húzzák a képzeletbeli igát. Az orvosoktól, nővérektől elvárjuk, hogy minden idegszálukkal a feladatukra koncentráljanak, holott ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más – hívta fel a figyelmet Csák Krisztina.
Többféle módon van interpretálva, mindenki saját érdekei szerint cselekszik – felelte az operatív igazgató az MNO azon kérdésére, hogy mennyire helyes, és milyen mértékben van jelen az egészségügyben a paraszolvencia. Az lenne a jó, ha senki nem fogadna el hálapénzt. Ehhez nyilván biztosítani kellene az alapot. Ha felelősségükhöz igazított fizetésekért dolgoznának az orvosok, akkor megtehetnék, hogy nem fogadják el, de nyilvánvaló, hogy több tíz év alatt elrontott dolgokat nem lehet pillanatok alatt megoldani – fogalmazott.
A Semmelweis-tervvel kapcsolatban elmondta: a benne foglalt elvek és az elképzelések jók, a segítő szándék érződik. A megvalósíthatóság azonban nagyban függ a jelen és jövő gazdasági teljesítőképességétől és a kormányzati párbeszédtől. Nincs lehetetlen – zárta szavait.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
