Hoffmann folytatja a megkezdett munkát + Képek

A Lakitelek Népfőiskolán rendezik meg a Kárpát-medencei Népfőiskolai Szabadegyetem július 1–6. között, amelyen az Apor Vilmos Közéleti Kollégium tagjai is részt vesznek – olvasható a Nemzeti Fórum Egyesület szombati közleményben. A nagy érdeklődéssel kísért szabadegyetemet pénteken Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd bemutatta az este első előadóját, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt. Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy a számos bírálat ellenére az államtitkár asszony továbbra is bírja Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát, szakpolitikai gondolkodása pedig a kormányfő támogatását.

Hoffmann Rózsa beszédében ismételten kiállt a közoktatási koncepció mellett: „A helyemen vagyok és folytatom a megkezdett munkát, még ha nem is fogom minden célomat elérni” – fogalmazott az államtitkár. A szükséges változtatások egyik sarkalatos pontja a pedagógus-életpályamodell, amelyben többek között rendezni kívánja a pedagógusszakmát leginkább sújtó javadalmazási rendszer problémáit. Egy másik elképzelése szerint a közoktatási intézmények igazgatóit, hasonlóan a Klebelsberg-éra gyakorlatához, a mindenkori kabinet oktatásért felelős kormánytagjának kellene kineveznie – áll a közleményben.



Hoffmann szerint a felsőoktatás átalakítása során elengedhetetlenül fontos, hogy csak az átlagon felüli képességű tanulók kerülhessenek be az államilag finanszírozott képzésekre. E tekintetben együttműködést javasol az üzleti szféra képviselőivel, akik mecénásként segíthetnék a nehéz anyagi helyzetben lévő tehetségeket, illetve kikérné véleményüket arról, hogy a nemzetgazdaság mely szegmenseire szükséges koncentrálnia a felsőoktatási képzésnek. Beszéde zárásaként kinyilvánította azon szándékát, hogy az oktatási rendszer reformját még az idén ősszel elfogadja a parlament, hozzátéve, hogy a legfontosabb szempont a nemzeti tanügy kialakítása.



Magyarországnak többfunkciós mezőgazdasága van

Az este másik előadója Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke volt. A képviselő kifejtette, hogy Magyarországnak többfunkciós mezőgazdasága van. Az elsődleges, s a legtöbbek által látható funkció az élelmiszer-termelés, amely közvetlenül a hazai GDP 4-5 százalékát jelenti. Ehhez kapcsolódnak szervesen azok a vállalkozások, amelyek alapanyaggal – például mezőgazdasági gépekkel, vegyszerekkel – látják el a mezőgazdaságot. Ez a második pillér, amelyet a vidék eltartani képes, s ezek együtt már a magyar bruttó hazai termelés negyedéért felelnek. A modern kor követelményeinek megfelelően ehhez kapcsolódik szervesen a harmadik funkció, a táj- és környezetvédelem, amelyben a mezőgazdasági dolgozóknak kulcsszerepe van.



Fotók: Bágya Rita

Felismerve azt a tényt, hogy a Föld élelmiszer-termelő képessége 2040 után várhatóan nem fog mindenki számára elegendő táplálékot biztosítani, „a termőföld nagyobb kincs lesz, mint a kőolaj” – mondta Font Sándor. Ezért az Orbán-kormány alkotmányos védelem alá helyezte a hazai termőföld- és vízvagyont. Szakítva az előző kormány gyakorlatával, valamint a további visszaélések elkerülése érdekében, a kormány újra minisztériumi kontroll alá helyezte a Nemzeti Földalapot, ahol jelenleg is zajlik az állami földvagyon feltérképezése és lajstromba vétele. Terveik szerint ennek zárultával azon fiatal párok részére, akik vállalják, hogy 25 év alatt legalább három gyermeket felnevelnek, tartós bérletbe adnak családonként 40-50, ahol erre lehetőség van, maximum 300 hektárnyi földterületet, mely bérlemény a későbbiekben örökölhetővé válik. „Ezzel kívánjuk fellendíteni a mezőgazdasági termelést, összhangban a kormány népesedéspolitikai koncepciójával” – fogalmazta meg Font Sándor.

(MNO)