Továbbra is a kormánypártok jelentős fölényét mutatják a közvélemény-kutatások, bár a tavalyi helyzethez képest több százezer szimpatizánst vesztett a Fidesz-KDNP. 12 és 8 évvel ezelőtt a nyári hónapok hozták el a fordulatot az erőviszonyokban, de hasonló változásra úgy tűnik, idén nem kell számítani.
Ezt támasztja alá, hogy a kormánypárt mögött a választókorú népesség 22 százaléka áll, őt követi az MSZP 14 százalékkal – derül ki a Szonda Ipsos júliusi közvélemény-kutatásából. A hónap nyertese a Jobbik, amelynek tábora egy százalékponttal nőtt, hívei aktivitása pedig jelentős mértékben megerősödött.
Némileg mást mutat a Tárki kutatása, mivel szerintük tovább nőtt a Fidesz és az MSZP szavazótábora közti különbség, a biztos pártválasztók között a kormánypártnak 23 százalékos előnye van. A Medián felmérése nagyban hasonlít a Szondáéhoz, mivel csak kismértékben módosult a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága júliusban. A kormánykoalíció pártjai továbbra is 26 százalékkal vezetnek a biztos pártválasztók körében.
Nincs zsaroló potenciál
A 2010-es választáson az addig hatalmon lévő párt hitelessége olyan nagy mértékben devalválódott, amelyet még ma sem szerzett vissza, ezért nem beszélhetünk olyan trendfordulóról, mint 1999 és 2003 nyarán – mondta el az MNO-nak Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Az MSZP máig nem tudott talpra állni – tette hozzá. Az ellenzéki sikertelenséget emellett az is magyarázza, hogy ezek a pártok megosztottak és a kétharmados többséggel szemben sem tudnak zsaroló potenciált felmutatni – mutatott rá a politológus.
Filippov az elmúlt időszak párttámogatottsági trendjéről elmondta, hogy megfigyelhető egy folyamatos népszerűségvesztés a kormányoldalon, amely néha fölgyorsul, néha kisebb ütemben történik. A szocialisták esetében nem beszélhetünk a támogatottság jelentős növekedéséről, ennél azonban fontosabb, hogy az elutasítottságuk folyamatosan csökken, ami később esetleges népszerűségnövekedést hozhat – tette hozzá.
Sikert hoz a cigányozás, zsidózás?
Az elemző a Jobbik kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy a választásokat követően egy jelentős visszaesést könyvelhetett el a párt, majd idén újra növekedésnek indultak. Szerinte mindenképpen aggasztó jelenség az, hogy a szélsőjobboldali párt ismét erősödik, mivel ez alátámasztja a pártvezetés azon stratégiáját, hogy az erőteljes „cigányozással” és „zsidózással” szavazatokat lehet szerezni.
Az elemző Karácsony Gergely javaslatának fogadtatásáról elmondta, hogy az LMP szavazói nagy mértékben elutasítják ezt a javaslatot és a párt „előrébb jár”, mint saját választói. Filippov ennek a helyzetnek az apropóján példaként hozta föl az SZDSZ 1994-es koalíciókötését, amikor szintén váratlan, saját szavazói számára nehezen követhető fordulatot hajtott végre.
A Fideszt lehagyta az MSZP
12 évvel ezelőtt szintén az egyéves születésnapját „ünnepelhette” az Orbán által vezetett kabinet, a Szonda Ipsos kutatásai szerint 1999. márciusban a biztos pártválasztók körében már azonos nagyságú – 40-41 százalékos – volt az MSZP és a Fidesz-MPP tábora. Három hónappal később az összes választókorú körében is holtversenyt regisztrálhattak, mivel 27-27 százalék támogatta a két nagyot. Nyáron további veszteségei voltak a Fidesz-MPP-nek, s ennek megint csak az MSZP lett a nyertese. A szocialista párt ugyan ez idő tájt sem tudta gyarapítani táborát, ám versenytársa pozícióinak romlása révén mind biztosabb lett első helyezése.
Eltűnt az MSZP előnye
2003 nyarán szintén egy trendfordulót lehetett megfigyelni a Medián kutatásainak a tükrében. Míg júniusban a teljes népesség körében az MSZP 36, a Fidesz-MPSZ 26 százalékon állt, addig júliusban ez az arány 33-29-re változott. 2003 januárja és augusztusa között látványosan szűk tartományban, 27 és 30 százalék között volt az ellenzéki párt támogatóinak aránya. Mégis – köszönhetően az MSZP veszteségeinek – a nyár végén már holtverseny volt a két politikai erő között – ezeket az eredményeket már a Szonda Ipsos állapította meg.
Kiszelly: Csalódottak voltak a választók
Nem látok lehetőséget arra, hogy a korábbi évekhez hasonló trendforduló történjen a mostani nyáron – mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte ennek az egyik legfőbb oka, hogy akkor a szavazók nagy része csalódott volt a választási ígéretek elmaradása miatt, míg tavaly nem zajlott ígéretverseny és így kisebb a kiábrándultság is. Fontos különbség az is, hogy 12 és 8 évvel ezelőtt az akkori legnagyobb ellenzéki párt kormányképes erő volt a választók szemében – tette hozzá.
Kiszelly rámutatott arra is, hogy még két és fél év van hátra a választásokig, és nincsen olyan ellenzéki erő, amelyik mögé egyértelműen beállnának a választók. A politológus úgy látja, hogy a bizonytalanok nagy száma jelezheti az elégedetlenséget és a Medián azon adata, hogy 60 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok.
A szocialisták elveszíthetik a váltópárti státuszt
Most jutottunk el odáig, hogy a Fidesz táborából lekoptak azok, akik csak a tavalyi protest hangulat miatt szavaztak a pártra – vélte a szakértő. Kiszelly rámutatott arra is, hogy amíg a Fidesz megőrzi a legalább kétmilliós táborát és az ellenzék megosztott marad, addig biztosan meg lehet őrizni az 50 százalék fölötti támogatottságot.
A politológus egyelőre nem lát esélyt arra, hogy az ellenzéki összefogás megvalósuljon, és ez csak azért merült föl, mert egyfordulós lesz a következő választás. Szerinte amíg a szocialisták nem zárják le a belső vitáikat, addig a Jobbik jó eséllyel pályázhat a váltópárti szerepre, feltéve, ha találnak olyan témákat, amelyek kevésbé osztják meg a szavazókat. Kiszelly rámutatott arra is, hogy az LMP egyelőre a legkevésbé elutasított párt és számukra sem érné meg az MSZP-hez és a Jobbikhoz való közeledés.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
