A nemperes ügyek mintegy harmadával történő csökkenése annak tudható be, hogy azok egyik jelentős csoportját, a fizetési meghagyásokat egy jogszabályváltozás folytán jobbára már a közjegyzők intézik, akik egy elektronikus nyilvántartás segítségével dolgozzák fel ezen ügyeket. Így a statisztikákban jelentősen csökkent az összes bírósági ügyek száma, annak ellenére, hogy az általában nehezebb megítélésű, több munkát igénylő peres eljárásoknál tavaly is néhány százalékos növekedés volt megfigyelhető.
Tavaly a bíróságokra összesen 1 389 278 ügy érkezett, ami az előző évinek a 86,7 százaléka, a tavaly befejezett ügyek száma 1 456 172, ami 89,9 százaléka az előző évinek. Ez a kedvező változás a fizetési meghagyások közjegyzőkhöz kerülésének köszönhető. Ugyanakkor a peres ügyérkezés mind a négy bírósági szinten, a helyi, a megyei, a táblabíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon is 3–13 százalékkal növekedett. Az év végén folyamatban maradt nemperes ügyek egyes bírósági szinteken az egy-két évvel ezelőttinek a töredékére estek vissza 2010-ben, így például a helyi bíróságokon a 2009. évinek a 15,3, a 2008. évinek 12,4 százalékára. A helyi bíróságokon az érkező nemperes ügyek aránya a 2009. évi 66 százalékról 55 százalékra esett vissza, ennek köszönhetően ötödével csökkent a 2005 óta emelkedő munkateher.
A fővárosban 29 százalékkal kevesebb ügy fejeződött be tavaly a megelőző évhez képest, ezt a tendenciát a 10 százalékkal több peres befejezés sem tudta ellensúlyozni, hiszen a nemperes befejezések aránya 40 százalékkal csökkent. A fővárosban a befejezett ügyek száma így is meghaladta az érkezésekét, emiatt 2010 végén az összes ügy száma a harmadával csökkent, ezen belül a peres ügyeké 2,8 százalékkal. Az egy éven túl húzódó, összesen mintegy 31 ezer ügyből a fővárosban csaknem 13 ezer, Pest megyében mintegy 5500 van folyamatban, az egy éven túli összes ügyhátralékból a fővárosban van 41 százalék, Pest megyében pedig 18 százalék.
Az elsőfokú eljárások átlagos időtartama a helyi bíróságokon a polgári ügyszakban tavaly 183 nap volt, gazdasági ügyszakban 231, a büntetőpereknél pedig 281. A megyei bíróságok a másodfokú, fellebbezett ügyekben átlagosan fél éven belül határoznak. A megyei bíróságokon induló elsőfokú ügyek háromnegyede cégügy. Az ítélőtáblák ügyérkezése 2010-ben tíz százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A táblán befejeződő eljárások teljes, átlagos pertartama az ügy elsőfokú bíróságra érkezésétől számítva, ügyszaktól függően 406 és 727 nap között változik, előbbi a közigazgatási, utóbbi a polgári perek hosszának átlaga.
A főváros és Pest megye évek óta kimagaslóan nagy ügyhátralékkal rendelkezik az első- és másodfokú eljárásokat, a polgári és büntető ügyszakot tekintve egyaránt. Tavaly a fővárosban mérséklődött az első- és másodfokú ügyhátralék is, Pest megyében azonban némileg nőtt. Az összes engedélyezett bírói létszám 2009-ben és 2010-ben is valamivel kevesebb, mint 3000 volt. A bírósági titkárok engedélyezett létszáma tavaly 34 fővel emelkedett, eközben a bírósági fogalmazóké ugyanennyivel csökkent.
A helyi bíróságokon a tíz év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya 53 százalékról 47 százalékra csökkent 2009 és 2010 között, ugyanakkor a helyi és megyei bíróságokon a 11–20 év közötti gyakorlattal rendelkezőké 37 százalékról 40-re emelkedett, a 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya viszont 9 százalékról 8 százalékra romlott. A táblákon ugyanakkor 30 százaléknál magasabb a 11–20 éves gyakorlattal rendelkező bírák aránya, és a 45 százalékot is meghaladja a 21–30 éves gyakorlattal rendelkezőké.
A helyi és megyei bíróságokon a bírák mintegy hetven százaléka nő, az ítélőtáblákon ez az arány 57 százalék. Tavaly két bíró esetében javasolták a fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségükből való felmentést, összesen 14 fegyelmi eljárás indítását javasolták a megyei bíróságok elnökei 13 bíró ellen, 4 esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, tíz esetben pedig a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt. Ez utóbbi elsősorban a késedelmes, nem az eljárási szabályoknak megfelelő ügyintézést jelenti.
Tavaly egy tábla-, két megyei és egy helyi bíró ellen indult a közlekedési szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárás, egy bíró ellen pedig közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárás. A legalacsonyabb bírói alapilletmény tavaly a 2008., illetve 2009. évivel megegyezően bruttó 356 ezer forint volt.
(MTI)
origo.hu
Nem a toka a szégyen, hanem a hazudozás
