Szegeden 2005 óta az SZTE működteti a gyermekgyógyászati ellátást, majd 2007-ben a fekvő- és járóbeteg-ellátás is az egyetemhez került – mondta Botka László a támogatási szerződés aláírása előtt, hozzátéve: ekkor az önkormányzat vállalta, hogy évente 100 millió forinttal támogatja az egyetem egészségügyi fejlesztéseit, s a nagyobb egyedi beruházásokhoz is hozzájárul.
A város 38 millióval támogatja koraszülött intenzívosztály korszerűsítését, s 770 millió forintból kialakította az új klinikai tömb építéséhez szükséges alapinfrastruktúrát – tudatta a polgármester. Túri Sándor professzor, a klinika igazgatója elmondta, a 2012 októberéig megvalósuló beruházás az elmúlt negyven év legnagyobb fejlesztése lesz a szegedi koraszülött-ellátásban. Jelenleg van olyan inkubátor az osztályon, amelyet 25 éve gyártottak.
A Magyarországon világra jövő gyermekek 10-15 százaléka koraszülött, s akadnak köztük 500 grammos testtömegű csöppségek is. A koraszülöttek túlélési aránya nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható, nem mindegy azonban, milyen minőségű életet élhetnek később – fogalmazott az egyetemi tanár.
A legnagyobb veszélyt a koraszülöttek fejletlen tüdeje miatt kialakuló oxigénhiányos állapot jelenti, amely következtében maradandó károsodások is jelentkezhetnek. A koraszülöttek – gyakran három hónaposra is nyúló – kórházi ellátásához megfelelő lélegeztető gépre van szükség és olyan eszközökre, amelyekkel folyamatosan nyomon követhető légzésük, pulzusuk, vérnyomásuk, s vérük oxigén- és szén-dioxid-tartalma. Egy-egy koraszülött ellátásához szükséges eszközpark ára 17-18 millió forintba kerülhet – közölte a szakember.
A projekt során a korábbi tizenhét ágyas – évente 750 pácienst ellátó – koraszülött intenzívosztályt harmincágyasra bővítik, lélegeztető gépeket, inkubátorokat, betegőrző monitorokat, programozható infúziós pumpákat vásárolnak – mondta Túri Sándor.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
