Vona Gábor (Jobbik) felelősségelkerülésnek minősítette a miniszterelnök által bejelentett intézkedéseket, mert azok szerinte nem a valódi problémára adnak választ. A politikus bírálta a többi közt az egykulcsos adó bevezetését, és azt az általa erőltetettnek tartott törekvést, hogy a kormány vissza kívánja fizetni az államadósságot. Vona azt mondta: az államadósság nem fizethető vissza az ország gazdaságának jelenlegi helyzetében. Hozzátette, a devizahitelek jelentős számáért nemcsak a bankok vagy a devizahitelesek a felelősek, hanem a bankok mellett a szocialista és a Fidesz-kormány is, valamint a jegybank vezetése, amely kamatpolitikájával „felbujtóként szolgált”.
Vona egy vizsgálóbizottság felállítását javasolta, amely a jogi felelősséget is megállapítja a kialakult helyzetért, valamint az államadósság újratárgyalását és egy progresszív adórendszer bevezetését. Azt is kezdeményezte, hogy az állam forintosítsa a devizahiteleket azon az árfolyamon, amelyen az adósok felvették. A Jobbik elnöke egy saját, kelet-közép-európai hitelminősítő felállítására is javaslatot tett.
Sok a munkajövedelmet terhelő adó
Az LMP-s Schiffer András azt rótta fel a miniszterelnöknek, hogy a kormány az Európai Unió soros elnökeként semmit nem tett a többi közt a shortolás tilalma vagy a spekulatív tőkemozgás megállítása érdekében, hogy ezzel javítsa az európai gazdaság helyzetét. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: a kormány „kifoszthatóbbá tette az országot” a társasági adó csökkentésével, és a befektetőknek, a gazdagoknak kedvező intézkedéseket hozott. A frakcióvezető kifogásolta azt is, hogy jelenleg több adó terheli a munkajövedelmeket, mint a tőkejövedelmeket.
Schiffer kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a kormány kétharmados törvényben kívánja szabályozni az adózást, ezzel „leválthatatlanná” teszi saját koncepcióját. A politikus szerint mindezek helyett olyan „zöldfordulatot” kellene végrehajtani Magyarországon, amely progresszív adózásra épül, 4 százalékkal csökkenti a járulékokat, megadóztatja a tőkejövedelmeket, és segíti a családi gazdaságokat, a „zöldmunkahelyek” létrehozását.
A frakcióvezető szerint a kormány gazdaságpolitikája azért nem folytatható, mert megszorításokra épít, a magas kamatszint nem serkenti a beruházásokat, és mert hiányzik a bizalom az ország iránt. Mint mondta, a miniszterelnöknek választ kellene adnia a WikiLeaks-iratokban kiszivárogtatott vádakra is, amely szerint hazudott az embereknek a 2006-os választások előtt.
MSZP: illúziókra épül a kormány gazdaságpolitikája
Mesterházy Attila azt kérdezte, hogy amit elmondott a kormányfő, komolyan kell-e venni. „Komoly probléma” – folytatta, majd a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokra utalva azt mondta, Orbán többször beszélt arról, hogy nem a szavaival kell törődni. Szerinte annak, amit a kormányfő elmondott, óriási kockázata van, s nem derült ki, Orbán Viktor tudatában van-e ennek. Az egészségügy, a felsőoktatás és a nyugdíjrendszer önfenntartóvá tételéről szóló tételeket is jó lett volna, ha tisztázza a miniszterelnök – mondta, hozzátéve: az önfenntartás ugyanis arról szól, hogy az állam nem finanszírozza ezeket a szolgáltatásokat.
Kifogásolta, hogy a kormányfő arról sem beszélt, a foglalkoztatást hogyan fogja bővíteni. A „matolcsyzmus” szerinte az elmúlt 15 hónapban megbukott, ez a gazdaságpolitika tévút, zsákutca, és a miniszterelnök „egyre inkább mélyebbre kerül ebben az ingoványban”. Ez a gazdaságpolitika illúziókra épült, arra, hogy a gazdaság hatalmas ütemben növekszik – hangoztatta.
Úgy vélte, változtatni kellene, s nem az államadósság csökkentését, hanem a foglalkoztatás bővítését, a gazdaság élénkítését kellene a középpontba helyezni, és vissza kellene térni a többkulcsos adórendszerhez. A téves gazdaságpolitikai döntések miatt leállt a gazdaság, nem hiteleznek a bankok, a kis- és középvállalkozások szintjén is befagyott a gazdasági növekedés – mondta, azt javasolva, hogy szervezzenek parlamenti vitanapot, állapodjanak meg egy nemzeti minimumban, amivel az országot ebből a téves helyzetből ki lehet vezetni.
Ez egy „nagy megújulás része”
Harrach Péter azt mondta, hogy az Orbán Viktor által megfogalmazott program „a nagy megújulás része”, a válságra adott válasz, ami egyúttal lehetőséget biztosít azokra a változtatásokra, amelyekre régóta szükség van. „Magyarország megújításáról szólt a beszéd, amelyben egy rendezett világ felé kell elmozdulni, ahol a normák érvényesülnek” – állapította meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az élet minden területén ugyanazon normák érvényesülésére van szükség. Bankokra szükség van, de működésükben ugyanazon normáknak kell érvényesülniük, mint a társadalom egésze és az egyén életében is – emelte ki a KDNP-s politikus.
A kereszténydemokrata frakcióvezető a magyarországi megújulás fontosságát részletezve beszélt a válság legyőzésének fontosságáról, és ennek gyökeréről, az államadósság lefaragásáról, másrészt arról a húszéves megújulási vágyról, amelyet eddig egyetlen kormány sem tudott végrehajtani a nem megfelelő többsége miatt. Harrach természetesnek nevezte, hogy a berögződések felszámolása nagy energiát igényel, és a nagy rendszerek átalakítása nagy ellenállást vált ki.
Diszkréten hallgattak
Lázár János kiemelte: mind a hat védelmi lépésben támogatják a kormány munkáját. Megjegyezte, „diszkréten hallgattak” az MSZP és LMP képviselői, hogy az emberek vagy a bankok oldalán állnak. Mesterházy Attila és Schiffer András végig hallgatott arról, hogy a bankok a fontosak vagy az emberek. Most eljött a pillanat, amikor ez kettéválik ezzel a döntéssel, húsz év után el kell dönteni, hogy a bankok vagy az emberek oldalára állnak – fogalmazott. Valóban szükség van olyan parlamenti vitanapra, ahol kideríthetnék, hogy az MSZP-nek és a bankrendszernek, a külföldi bankoknak milyen összefonódása van, s kideríthetnék, hogy mit tettek, hogy megóvják az országot az államadósságtól, az embereket az eladósodástól – hangoztatta.
Mint mondta, szívesen tárgyalnak, de azon nem tudnak túllépni, hogy az ország államadóssága éves szinten 2002-ben 53 százaléka volt a GDP-nek, tavaly viszont elérte a 85 százalékot. Tisztázni kell, hogyan alakulhatott ki a devizahitelezés rendszere, enélkül nem tudnak továbblépni, szeretnék tudni, milyen szerepe volt ebben a külföldi bankoknak – közölte, szorgalmazva: vizsgálják meg, kik a személyi felelősei, hogy ez a pénzügyi termék korlátlanul jelenhetett meg és emberek millióit tette tönkre.
Lázár: Senki sem ellensége a bankoknak
Lázár szerint mélységesen sértő gazdagoknak bélyegezni azokat, akik hiteleket vettek fel. „Ne nevettessék ki ezzel magukat” – fordult a szocialistákhoz. Senki nem ellensége a bankoknak, nem akarja a bankrendszert bedönteni, csak világos értékválasztásról van szó – jelentette ki, hozzátéve: a magyar társadalom az elmúlt húsz évben sokat segített a magyar bankrendszernek, azt kell eldönteni, hogy azon a mentalitáson, hogy mindig a bankoknak segítünk, akarunk-e változtatni.
A házelnök a fideszes frakcióvezető felszólalása közben és után is figyelmeztette az ellenzéki – mint mondta, elsősorban szocialista – képviselőket a Házban megfelelő viselkedésre, és kérte, ne kiabáljanak közbe, hanem hallgassák olyan türelemmel a miniszterelnök és a kormánypárti frakcióvezetők felszólalását, amilyen türelemmel ők hallgatták az ellenzéket.
(MTI)
origo.hu
A Pride egy segélykiáltás, Karácsony meg politikát csinál belőle
