Egyre fiatalabb korban kezdenek internetezni a gyerekek

A fiatalok internet-, média- és kultúrahasználati szokásait mutatták be a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös, Balatonalmádiban rendezett konferenciájának előadói szerda délután.

MNO
2011. 09. 28. 14:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója az EU Kids Online felmérés eredményeiről számolt be, amely 2010-ben mérte fel a fiatalok internetezési szokásait. Mint mondta, az internet korába beleszületett, úgynevezett digitális bennszülötteknek uniós átlagban 36 százaléka véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint szülei, míg Magyarországon a 46 százalékuk. A magyar gyermekek 5, míg az európaiak 10 százaléka blogol.

Pornográf tartalmakkal a hazai fiatalok 12 százaléka találkozott már a neten, az európai átlag ennél 2 százalékkal magasabb. A felmérésből kiderült az is, hogy Európában a 11–16 éves korosztály 87 százaléka csak személyes ismerőseivel tart fenn online kapcsolatot, és mindössze 9 százalék azok aránya, akik idegenekkel ismerkednek a neten, de általában kortársakkal, és ha személyesen is találkoznak velük, akkor a találkozókra nem egyedül mennek el.

Ságvári Bence szerint a magyar gyermekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20 százalékuk hagyja figyelmen kívül ezeket, míg uniós szinten a 28 százalékuk.

A hagyományos kulturális közeg megszűnőben van, a társadalmi folyamatok változásai között ezt is figyelembe kell venni – mondta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Bauer Béla az opera-, színház-, múzeumlátogatási, valamint hagyományos és netes olvasási szokásokat mérte fel a fiatalok körében, és megállapította, visszaszorulóban van a hagyományos kulturális intézmények látogatottsága azok körében, akik a digitális korba születtek bele. Bauer Béla egy három ízben, 2000 óta elvégzett vizsgálat eredményeit mutatta be, és elmondta: míg 2000-ben a 15–29 évesek 9 százalékának háztartásában volt internet, mára szinte mindenki hozzájut.

Boda Judit, az Axel Springer munkatársa a média iránti csökkenő igényről és forrásokról és az ezzel egyidejűleg meglévő túlkínálatról számolt be előadásában. Mint mondta, a huszadik század második fele óta az rövidíti meg a gyermekkort, hogy az újabb és újabb eszközök egyre több lehetőséget adnak a fiatalok számára arra, hogy bepillantsanak a felnőttek világába.

Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarországon a gyermekek fele egyedül tévézik, további 16 százaléka pedig egy vele egykorúval. Már a 6 évesnél fiatalabbak is használják a világhálót, a közösségi média használata pedig 11 éves kortól válik természetessé a gyermekek számára.

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala az interneten keresztül próbálja elérni a gyermekeket, növelni a jogtudatosságukat és felkutatni a fiatalokat érintő társadalmi problémákat – mondta előadásában Borza Beáta, a hivatal főosztályvezetője. Mint mondta, a 2008 óta működő Gyermekjogok.obh.hu már pozitív eredményeket hozott.

A főosztályvezető beszámolója szerint egy 2008-as, az ENSZ által készített felmérés szerint bár világviszonylatban a fiatalok 67 százaléka tudta, hogy a 18 év alattiakat speciális jogok illetik meg, Magyarországon ennek csak a megkérdezettek 38 százaléka volt tudatában.

Borza Beáta arról is beszámolt, hogy a tavaly, a hivatal által lefolytatott mintegy nyolcezer ügy 13 százaléka volt gyermekjogi vonatkozású.

Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az elektronikus ügyintézés gördülékenyebbé tételével az internetezés iránt kevésbé fogékony korosztályok is megtanulhatják a világháló biztonságos használatát.

Kötelezővé kellene tenni a médiaismereteket

A jogalkalmazás, az önszabályozás, valamint a médiaoktatás és a médiatudatosság terén látnak teendőket a konferencia résztvevői. A délután elfogadott zárónyilatkozatuk szerint a pedagógusképzés kötelező részévé kell tenni a médiaismereteket.

Az esemény résztvevői a dokumentumban felhívják a szabályozót, hogy biztosítsa: a gyermekműsorokban és azok környezetében ne szerepelhessenek reklámok. Emellett felhívják a médiaszolgáltatókat, hogy fordítsanak különös figyelmet azoknak a technikai megoldásoknak a használatára, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára műsoraik minél teljesebb értékű élvezetét.

A résztvevők a zárónyilatkozat értelmében fontosnak tartják, hogy a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő műsorok terjesztéséhez, bemutatásához kedvezmények is kapcsolódjanak, és fontosnak tartják, hogy a civil szféra szervezeteinek a gyermekek védelme és médiatudatosságuk erősítése érdekében végzett munkáját az állam megfelelő források biztosításával támogassa.

Szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szervezeteknek nyújtott ilyen támogatások odaítélésére az állam megfelelő kvalifikációs rendszert dolgozzon ki és működtessen, és javasolják, hogy – egyéb források mellett – a médiatörvény a gyermekek védelmére vonatkozó szabályainak megszegése miatt kiszabott bírságokból befolyó összegeket az állam kifejezetten e célra fordítsa.

A résztvevők a zárónyilatkozat értelmében elengedhetetlennek tartották, hogy a közszolgálati média képessé váljon a gyermekek és szüleik megszólítására.

„A közelmúltban a médiaszabályozásban a gyermekek védelme terén jelentős pozitív változások történtek” – tartalmazza a zárónyilatkozat, amelynek elfogadói különösen üdvözlik, hogy a korábbi konferenciák ajánlásával összhangban a jogalkotó differenciáltan kezeli a 12 év alatti korosztályt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.