Ságvári Bence, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója az EU Kids Online felmérés eredményeiről számolt be, amely 2010-ben mérte fel a fiatalok internetezési szokásait. Mint mondta, az internet korába beleszületett, úgynevezett digitális bennszülötteknek uniós átlagban 36 százaléka véli úgy, hogy jobban ért a világhálóhoz, mint szülei, míg Magyarországon a 46 százalékuk. A magyar gyermekek 5, míg az európaiak 10 százaléka blogol.
Pornográf tartalmakkal a hazai fiatalok 12 százaléka találkozott már a neten, az európai átlag ennél 2 százalékkal magasabb. A felmérésből kiderült az is, hogy Európában a 11–16 éves korosztály 87 százaléka csak személyes ismerőseivel tart fenn online kapcsolatot, és mindössze 9 százalék azok aránya, akik idegenekkel ismerkednek a neten, de általában kortársakkal, és ha személyesen is találkoznak velük, akkor a találkozókra nem egyedül mennek el.
Ságvári Bence szerint a magyar gyermekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20 százalékuk hagyja figyelmen kívül ezeket, míg uniós szinten a 28 százalékuk.
A hagyományos kulturális közeg megszűnőben van, a társadalmi folyamatok változásai között ezt is figyelembe kell venni – mondta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Bauer Béla az opera-, színház-, múzeumlátogatási, valamint hagyományos és netes olvasási szokásokat mérte fel a fiatalok körében, és megállapította, visszaszorulóban van a hagyományos kulturális intézmények látogatottsága azok körében, akik a digitális korba születtek bele. Bauer Béla egy három ízben, 2000 óta elvégzett vizsgálat eredményeit mutatta be, és elmondta: míg 2000-ben a 15–29 évesek 9 százalékának háztartásában volt internet, mára szinte mindenki hozzájut.
Boda Judit, az Axel Springer munkatársa a média iránti csökkenő igényről és forrásokról és az ezzel egyidejűleg meglévő túlkínálatról számolt be előadásában. Mint mondta, a huszadik század második fele óta az rövidíti meg a gyermekkort, hogy az újabb és újabb eszközök egyre több lehetőséget adnak a fiatalok számára arra, hogy bepillantsanak a felnőttek világába.
Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarországon a gyermekek fele egyedül tévézik, további 16 százaléka pedig egy vele egykorúval. Már a 6 évesnél fiatalabbak is használják a világhálót, a közösségi média használata pedig 11 éves kortól válik természetessé a gyermekek számára.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatala az interneten keresztül próbálja elérni a gyermekeket, növelni a jogtudatosságukat és felkutatni a fiatalokat érintő társadalmi problémákat – mondta előadásában Borza Beáta, a hivatal főosztályvezetője. Mint mondta, a 2008 óta működő Gyermekjogok.obh.hu már pozitív eredményeket hozott.
A főosztályvezető beszámolója szerint egy 2008-as, az ENSZ által készített felmérés szerint bár világviszonylatban a fiatalok 67 százaléka tudta, hogy a 18 év alattiakat speciális jogok illetik meg, Magyarországon ennek csak a megkérdezettek 38 százaléka volt tudatában.
Borza Beáta arról is beszámolt, hogy a tavaly, a hivatal által lefolytatott mintegy nyolcezer ügy 13 százaléka volt gyermekjogi vonatkozású.
Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az elektronikus ügyintézés gördülékenyebbé tételével az internetezés iránt kevésbé fogékony korosztályok is megtanulhatják a világháló biztonságos használatát.
Kötelezővé kellene tenni a médiaismereteket
A jogalkalmazás, az önszabályozás, valamint a médiaoktatás és a médiatudatosság terén látnak teendőket a konferencia résztvevői. A délután elfogadott zárónyilatkozatuk szerint a pedagógusképzés kötelező részévé kell tenni a médiaismereteket.
Az esemény résztvevői a dokumentumban felhívják a szabályozót, hogy biztosítsa: a gyermekműsorokban és azok környezetében ne szerepelhessenek reklámok. Emellett felhívják a médiaszolgáltatókat, hogy fordítsanak különös figyelmet azoknak a technikai megoldásoknak a használatára, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára műsoraik minél teljesebb értékű élvezetét.
A résztvevők a zárónyilatkozat értelmében fontosnak tartják, hogy a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő műsorok terjesztéséhez, bemutatásához kedvezmények is kapcsolódjanak, és fontosnak tartják, hogy a civil szféra szervezeteinek a gyermekek védelme és médiatudatosságuk erősítése érdekében végzett munkáját az állam megfelelő források biztosításával támogassa.
Szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szervezeteknek nyújtott ilyen támogatások odaítélésére az állam megfelelő kvalifikációs rendszert dolgozzon ki és működtessen, és javasolják, hogy – egyéb források mellett – a médiatörvény a gyermekek védelmére vonatkozó szabályainak megszegése miatt kiszabott bírságokból befolyó összegeket az állam kifejezetten e célra fordítsa.
A résztvevők a zárónyilatkozat értelmében elengedhetetlennek tartották, hogy a közszolgálati média képessé váljon a gyermekek és szüleik megszólítására.
„A közelmúltban a médiaszabályozásban a gyermekek védelme terén jelentős pozitív változások történtek” – tartalmazza a zárónyilatkozat, amelynek elfogadói különösen üdvözlik, hogy a korábbi konferenciák ajánlásával összhangban a jogalkotó differenciáltan kezeli a 12 év alatti korosztályt.
(MTI)
Ukrajna
Brutális kényszersorozás: katonák fejbe verték, ütötték-rúgták az ártatlan férfit
