Háromszáz ember demonstrálhat csütörtökön a Clark Ádám tér járdáján, valamint a sikló előtti területen, de az úttesten nem – adta hírül korábban Garamvölgyi Lászó. A D-day elnevezésű demonstráció kapcsán azonban a szervezők nyilatkozatai alapján számítani lehet arra, hogy ennél akár jóval többen is megjelenhetnek a tüntetésen. Ezzel kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak elmondta: a rendőrségnek a gyülekezési törvény alapján kötelessége, hogy biztosítsa a helyszínt, és fel is készült arra, szükség esetén megoldják a forgalomelterelést is.
A demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és munkavállalói jogokért hirdetett tüntetés szervezője ugyanaz a Kónya Péter, aki a június 16-i „bohócforradalom” egyik vezérszónoka volt. Az MNO-nak elmondta: könnyen elképzelhető, hogy többen lesznek a D-dayen háromszáznál, hiszen állítása szerint több mint száz szakszervezet fejezte ki szolidaritását velük. Fogalmazása szerint ez a mozzanat is illeszkedik az induló tüntetéssorozat „partraszállásos” tematikájába. Indoklása szerint azért, mert a csütörtöki nap a jellemzően kisebb létszámú „előörsé”, míg pénteken a Nagy Imre-szobornál tartandó társadalmi kerekasztalnál, vagy a Clark Ádám téri ülősztrájkon, vagy szombaton, a Kossuth téren már jóval több tüntetővel számolnak.
Kérdésünkre Kónya elmondta, hogy a D-dayre tervezett országvédelmi futásban résztvevőknek okleveleket osztanának, és elárulta azt is, hogy miért nem a júniusi bohóckoreográfia szerint rendezik a demonstrációjukat. A szervező szerint a bohócforradalom egy akkori, pillanatnyi helyzetre adott vicces reakció volt, most azonban már úgy látják, hogy ez nem elég, és ezért békésen, szervezetten mutatnának fel erőt a kormánnyal szemben. Kónyáék politikamentesnek tervezik a rendezvényüket, ezért arra kérik a pártok képviselőit és szimpatizánsait, hogy ha megjelennek, akkor zászlót, pártlogót ne hozzanak magukkal. Pártpolitikusok sem fognak beszélni a színpadon, mondta Kónya. A bohócforradalom idején egyébként ez még nem így volt: akkor az MSZP szóvivője, Kormos Kata olvasott fel egy parlamenti jegyzőkönyvet, amely ismertette azt a név szerinti szavazást, amelyben az egyenruhások korkedvezményes nyugdíját módosította a Ház.
Korábbi közleményük szerint a szervezők a D-day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, „arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét”. Kónya Péter ebben leszögezte azt is: az akciók határozatlan idejűek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat, és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni; a helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent győzelmet. Pontjaik között egyébként szerepel, hogy állítsák helyre a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét, és követelik azt is, hogy a nyugdíjrendszer változásai méltányos átmenetet biztosítsanak a munkavállalóknak, az új szabályok esetenként csak az újonnan munkába állókra, illetve szolgálati viszonyt létesítőkre vonatkozzanak.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.