„Ez az óra eddig mindig sietett, most viszont úgy látom, hogy késik” – mutatott a falra Ódor, egyben arra is utalt, úgy tűnik, nem csupán az európai uniós politikában fújnak új szelek. A politikus leszögezte, hazánk uniós elnökségének lezárását követően nem az a kérdés, hogy mi volt eddig, hanem hogy hogyan tovább. „Akkor lehetünk igazán sikeresek, ha az elnökségi időszak alatt megszerzett tudást és tapasztalatot fel tudjuk majd használni az unióban a magyar érdekek érvényesítésekor.” Kiemelte: a 200-300 „futó ügyből” elsősorban azokkal az állandó magyar érdekekkel kell majd foglalkozni, melyeket hazánk fekvése, globális helyzete kijelölt számunkra, majd hozzáfűzte: „Itt az ideje, hogy ne felülről lefelé, hanem alulról, saját érdekeink mentén közelítsük meg a legfontosabb európai kérdéseket.”
Ódor Bálint leszögezte: a nehéz helyzetbe került unióban jelenleg az egyik legfontosabb szempont a világos helyzetértékelés, hiszen a most elindított folyamatoknak egyelőre nem látjuk a végét. „A lejtőre kerülő euró okozta helyzet fordulópontot eredményezett, ennek folytán pedig jóval szorosabb fiskális együttműködésre lehet számítani. Mi ugyan nem tartozunk az euroövezethez, ettől függetlenül az erős euróban vagyunk érdekeltek. A célunk tehát nem lehet más, mint a strukturált kétsebességes fokozat elkerülése” – utalt az új helyzetre adott reakcióra a politikus. Ennek természetesen az új uniós költségvetés megszavazása lesz az alapja. A lisszaboni szerződés új feladatokat adott a közösségnek, melyeket megfelelően el kell majd látni.
Nem kell a „birtokplafon”
„A Magyarországot a közeljövőben leginkább érintő két terület a kohéziós és a közös agrárpolitika (KAP) lesz. Rossz hír, hogy jelen állás szerint mindkettőre kevesebb forrás jut. Előbbi esetében nagyon fontos, hogy erős maradjon, az elmaradott térségek felzárkóztatása ugyanis elemi érdeke az uniónak. A bizottsági tervezetben egyelőre kevesebb pénz áll rendelkezésre a tervezettnél, de minden erőnkkel azért küzdünk, hogy a GDP 2,5 százalékánál nagyobb összeget kapjon majd Magyarország” – mondta a helyettes államtitkár. A KAP esetében fontos változás lehet a „birtokplafon” bevezetése. Ennek lényege, hogy bizonyos birtoknagyság felett nem lehetne uniós támogatásra pályázni a jövőben. „Nem szeretnénk, ha ez a lépés megvalósulna” – hangsúlyozta.
A Nyugat-Balkánra koncentrálunk
Ódor kiemelte, hogy a kohéziós és a közös agrárpolitika ugyan kulcsfontosságú, de hasonlóan jelentős terület az infrastruktura-fejlesztés és az energiapolitika is. A bővítéssel kapcsolatban a Nyugat-Balkán az a terület, melyre hazánk koncentrálni szeretne – mondta a politikus, és aláhúzta: a különböző nemzetközi sajtótájékoztatókon Orbán Viktor is mindig ezt az álláspontot képviselte. Az uniós elnökség idején az egyik legfontosabb prioritás volt a horvát csatlakozás lezárása. Szerbiával kapcsolatban most az a cél, hogy az ország a tagjelölti státusz közelébe kerüljön. Montenegró egyre inkább megfelel a bővítési ügyekkel foglalkozó bizottság által felállított követelményeknek, lélektani szempontból e két állam fontos szerepet játszhat Macedónia integrációjában is. Ódor Bálint egyedül Törökországot említette „fekete bárányként”: – Három új tárgyalási fejezetet kellene megnyitni a közeljövőben, ez azonban véleményem szerint nem reális célkitűzés – jegyezte meg az előadó.
A Fekete-tengerig tolódhat ki a határ
„20 év telt el az övezet felállítása óta, az eltelt idő alatt pedig új kihívásoknak kellett, és kell majd megfelelni” – fogalmazott a politikus a schengeni rendszerrel kapcsolatban, de hozzátette, az elért eredményeket mindenképpen meg kell tartani. Az „arab tavasz” eredményeként minden eddiginél aktuálisabbá vált a migrációs nyomás, ezen belül is a külső határok védelme, melyet az unió egészének kell megoldania. Elmondta, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdésében nemsokára komoly döntés születhet: – A legnagyobb kérdés, hogy a döntéshozók rábólintanak-e a tanácsi határozatra. Ha igen, októbertől a légi és a vízi határellenőrzés a Fekete-tenger partjáig tolódhat ki, ami hatalmas eredmény lenne.
Ódor Bálint az energiapolitikára is kitért, az egyik legfontosabb stratégiai területnek nevezve azt. Az energiabiztonság szempontjából rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyarország erősítse pozícióit a piacon. „Az energiahatékonyság immár hazánkban is kézzel fogható eredményekkel szolgálhat: komoly célkitűzés, hogy a középületek minimum három százaléka kevesebb energiát fogyasszon.” Az uniós adóharmonizációra nem pazarolt túl sok időt a helyettes államtitkár. Elmondta, hazánk semmilyen ilyen jellegű változtatást nem támogat, meg szeretné őrizni a belső szabályozást.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
