Jóváhagyta a fővárosi egészségügyi intézmények állami kézbe adásának előkészítését meghatározó megállapodást szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Az erre vonatkozó előterjesztésről név szerinti szavazáson, a Fidesz–KDNP-frakció tagjainak igen szavazataival, valamint az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselőinek nem szavazataival döntött a testület.
A több mint másfél órás, időnként személyeskedő vitában Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője úgy vélekedett: nincs garancia arra, hogy a fővárosi kórházak a jövőben megfelelően működjenek, a Gyógyszerkészleti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet gyakorlatilag korlátlan irányítási lehetőséget kap, ami „konkrét irányítási zavarhoz fog vezetni”. Komoly aggodalomnak nevezte azt is, „sehol nincs leírva, hogy a kórházakat nem akarják bezárni”. A szocialista politikus név szerinti szavazást kért az előterjesztésről.
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester válaszában azt mondta: nem hajlandó „értelmetlen, ostoba vitát” lefolytatni a kérdésben. Mint fogalmazott, az MSZP politikusa „csacskaságokat csacsog”, amikor kórházbezárásokról beszél. A városvezető álláspontja szerint „nincs olyan ütődött”, aki ezt elhiszi. A főpolgármester arra kérte a szocialisták frakcióvezetőjét: akkor térjenek vissza a kérdésre, ha „látványos és neoprimitív megállapítások helyett” konkrét dokumentumokkal tudja igazolni a felvetéseit.
Havas Szófia MSZP-s képviselő az önkormányzatok számára kötelező feladatként szereplő egészségügyi ellátás kapcsán jelezte, hogy súlyosan jogsértőnek tartja az átadás-átvételt.
A fideszes Rogán Antal erre reagálva közölte: a javaslat a jelenlegi jogszabályoknak tökéletesen megfelel. Jelezte azt is, hogy ősszel a parlament elfogadja az új önkormányzati törvényt és módosítja az államháztartási törvényt is.
A vitában a jobbikos Czeglédi János, illetve az LMP-s Somfai Ágnes is aggályosnak tartotta, hogy nem ismerik az átadás-átvétel részleteit, sok a kérdés az ügyben.
Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt: a javaslat elfogadása nem jelent automatikus átadás-átvételt, hanem magát a folyamatot szabályozza. A megállapodás tizenkét, fővárosi önkormányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egészségügyi intézményt érint. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a főváros és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tematikus munkacsoportokat alakít ki.
A testület egyhangúlag támogatta, hogy az átadás-átvételről szóló végleges megállapodás kerüljön majd vissza a Fővárosi Közgyűlés elé, mielőtt Tarlós István főpolgármester aláírja azt a Nefmi egészségügyért felelős államtitkárságával.
Két helyen is csökken a parkolási díj
Óránkénti 160 forintra csökkenti Budapest a pesti alsó rakpart XIII. kerületi részén a parkolási díj összegét, mert kevesen használják a parkolókat. A képviselők az erről szóló előterjesztést 29 igen és két tartózkodás mellett fogadták el szerdán. Csökken a parkolási díj a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron is.
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes előterjesztése szerint a pesti alsó rakpart XIII. kerületi részén korábban, amikor nem kellett fizetni, 100 százalék felett volt a kihasználtság. A várakozási díj bevezetése után ez a mutató 15 százalékra csökkent; ennek nagy részét pedig a szabálytalanul parkoló autók teszik ki, amelyek után nem fizetnek parkolási díjat. A főpolgármester-helyettes azt javasolta, hogy 240-ről 160 forintra csökkentsék a várakozási díj mértékét óránként. Az az autós, aki 3 órára megfizeti a parkolási díjat, az üzemidő végéig várakozhat ugyanazon a helyen.
Csökken a Szilágyi Erzsébet fasoron is a várakozási díj mértéke a Pázsit utca és a Házmán utca között, ahol az idén januártól kell fizetni. A járművel itt várakozóknak az eddigi 320 forint helyett 240 forintot kell fizetnie. Az alsó rakpart V. kerületi részén, ahol jelenleg 400 forintot kell fizetni óránként, György István azt javasolta, hogy ne változtassanak a díjakon. Bár csökkent a kihasználtság, hamarosan buszparkolókat fognak kialakítani, ami csökkenti a személyautók parkolóhelyeinek számát.
A pótdíj kiszabásáról szóló értesítésen a jövőben fel kell majd tüntetni a türelmi időt, vagyis azt, hogy az ellenőrzéstől számított 5 percen belül nem kell fizetni a bírságért, ha a jármű vezetőjének van érvényes parkolójegye erre az időszakra. Változik a szabálytalanul tárolt járművekre vonatkozó passzus is, ezentúl az üzemképtelen járművet szabálytalanul tároló autósok szabálysértést követnek el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók.
Kampánycélúnak tartják az LMP elképzelését
Kampánycélúnak tartja az LMP helyi népszavazási kezdeményezését a Fidesz–KDNP budapesti szervezete. A Fővárosi Közgyűlés szerdán levette napirendjéről az indítványt; az LMP a főpolgármester és a képviselők választásának módjáról kérdezte volna a budapestieket.
Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerdán azt mondta az MTI-nek: nem véletlen, hogy az LMP II. kerületi képviselőjelöltje jelentette be a népszavazási kezdeményezést. „Világossá tesszük, hogy nem asszisztálunk ahhoz, hogy az LMP a budapesti adófizetők pénzén folytasson kampányt, közel egymilliárd forintnyi közpénzből” – fogalmazott a politikus, jelezve, ennyibe kerülne a referendum. Németh Zoltán álláspontja szerint maga a felvetés is „érthetetlen és téves”, az alaptörvény ugyanis rendezi ezeket a kérdéseket, és nem tudnak „olyan kormányzati előterjesztésről, ami a kezdeményezés alapjául szolgálhatna”. Mint mondta, ilyen alapon bármiről lehetne népszavazást rendezni, arról is, hogy „kapnak-e Budapesten az ufók letelepedési engedélyt”.
November 13-án időközi országgyűlésiképviselő-választást tartanak a II. kerületben lévő budapesti 2-es számú egyéni választókerületben. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az Országgyűlés Balsai Istvánt (Fidesz) alkotmánybíróvá választotta, és a két tisztség összeférhetetlen egymással. Balsai István szeptember 1-jei hatállyal mondott le mandátumáról.
(MTI)
origo.hu
Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?
