Kikerültünk az unió válsághelyzetéből, de jön az új krízis

Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot – közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.• A kulturális örökségvédelemről és a magyar nyelv napjáról tárgyalt a bizottság • A két akcióterv nélkül a GDP-hiány hét százalék lett volna

A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén beszélt. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán-tervet, az idei költségvetést 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában. Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.

„Ezzel nincs vége, tovább kell folytatnunk”

A kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei, de Matolcsy György szerint ezek nem lesznek elegendőek a pénzügyi egyensúly védelmére, ami arra kötelezi a kormányt, hogy keresse azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek a gazdasági növekedést a 2 százalék feletti tartományba irányítják. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: keresik a hazai kis- és középvállalkozások beruházási forrásait növelő, illetve a külföldi – kínai, kelet-ázsiai – tőkebevonási lehetőségeket. Növelni kell a fogyasztás bővülésének lehetőségét, ezért a kormány véglegessé teszi az egykulcsos szja-rendszert és segít az egymillió devizahiteles helyzetén is – emelte ki. „Előrelépés volt az otthonvédelmi akcióterv, de ezzel nincs vége, tovább kell folytatnunk” – mondta. Megjegyezte: „Miközben 2011-ben ezermilliárd forintos gazdaságélénkítés folyt, a bankszektorban 1700 milliárd forintos hitelkivonás történt.”

A jegybank is hibázott

Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést. A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva hétfőn azt mondta: be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró- és svájcifrank-kölcsöneinek arányát, ha több azokban a frank, akkor utóbbi fizetőeszközből a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni. Matolcsy György közölte: a pénzügyminiszternek céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni – hangsúlyozta.

(MTI)