„Különleges magvetés volt, aminek egyszer be kell érnie”

A kommunista és a szélsőjobboldali diktatúrák mártírjai örök példát adnak minden nemzedéknek, és felnézhetnek rájuk – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián.

A zuglói önkormányzat és a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola a Diktatúrák egyházi áldozatai című tanácskozásán az államtitkár rámutatott: a történelmi kataklizmákban a hívőknek a legnagyobb üldöztetés idején is embernek kellett maradniuk. Az áldozatok tanúságtevő életet éltek, a vértanúságuk pedig „különleges magvetés volt, aminek egyszer be kell érnie” – mondta. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „az emlékezet mindig győz a semmivel, a káosszal, az anarchiával és az elhallgatással szemben”, hozzátéve: „közösen szeretnénk demonstrálni, hogy mi nem akarjuk megszokni a rosszat, nem akarjuk tudomásul venni a rossz győzelmét”.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök közölte, a mártírokat az egyház nem gyászolja, mert ők „célba jutottak, és győztesei az életnek, ezért örömünnep a vértanúk ünnepe”. A vértanúság a kereszténység esetében nem a gyengeség, hanem az erő bizonyítéka; az üldöztetés lehetőséget ad arra, hogy az ember az identitását megvallja – hangsúlyozta. Az ötvenes-hatvanas évek a fizikai likvidálás időszaka volt, a hetvenes-nyolcvanas években azonban sokkal nehezebb volt a helyzet az identitás megvallása szempontjából, mert akkor a keresztények „gerincét akarták megroppantani” különböző módszerekkel. A mai világban pedig az önpusztítástól kell a híveknek a legjobban félniük – mondta.

Beszámolt arról: szakbizottságot állítottak fel a Szeged-csanádi Egyházmegyében, hogy tudományos alapon tárják fel az egyházmegye közelmúltját, mert tudják, hogy közöttük „vannak hősök és szentek, de vannak gyarló emberek is, mivel a keresztények is emberek”. Az október 1. és 31. közötti népszámlálással kapcsolatban felhívta a figyelmet: az embereknek van nagyobb szükségük arra, hogy megvallják hitüket, és nem az egyháznak.

Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere azt mondta: „voltak, akik szembeszálltak a kommunista inkvizícióval, akik életüket adták keresztény hitükért”. Megjegyezte, „keveset tudunk az egyházüldöztetés korszakáról, nem vettük birtokba múltunkat, ez talán a Kádár-rendszer utolsó öröksége”. Emlékeztetett arra, hogy az egyházüldözés egészen a rendszerváltozásig tartott, egyebek mellett hátrányt jelentett a vallásosság az egyetemi felvételiknél. Szólt arról, hogy 1951-ben felrobbantották és lebontották a zuglói Regnum Marianum-templomot, Budapest fogadalmi templomát, és helyébe került a Sztálin-szobor, amit 1956-ban ledöntöttek. A rendszerváltozás utáni vallási viszonyokra utalva feltette a kérdést: „találunk-e fiatalokat, akik megtöltik a templomok padsorait?”

(MTI)