Még nem indul a végtörlesztést célzó forinthitelezés

A devizahitelek végtörlesztésével a bankszektornak komoly, százmilliárdos nagyságrendű veszteséget kell majd elkönyvelnie, ugyanakkor egyes hitelintézeteknek óriási lehetőséget is nyújt: új ügyfelekre tehetnek szert. Eddig azonban csak egyetlen bank állt elő a devizahitelt kiváltó konstrukciójával, amelynek egyik oka, hogy a jogszabály még nem lépett életbe, az egy héttel ezelőtt megszavazott törvény korrigálását célzó módosító indítványról hétfőn szavaz az Országgyűlés.• 4 milliárd euró felett „már problémákat okozhat” a finanszírozás • A magyar nyelv napjáról és a játékadóról is dönthetnek

Még hétfőn az Országgyűlés elé kerülhet a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztéséről szóló törvény módosításának indítványa: a szabad felhasználású jelzáloghitelesek is mentesülhetnek a személyijövedelemadó- és illetékfizetés alól. Erre azért van szükség, mert az elfogadott tervezetben „benne maradt”, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknek meg kell fizetniük a személyi jövedelemadót, illetve az ajándékozási illetéket, szemben a lakáscélú jelzáloghitelesekkel. A törvényt várhatóan hétfőn vagy kedden írhatja alá Schmitt Pál köztársasági elnök, s az a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

A bankok egyelőre kivárnak

A nagyobb hitelintézetek egyelőre kivárásra játszanak: honlapjaikon nincsenek ajánlatok a végtörlesztéssel kapcsolatban. Eddig csupán a komáromi székhelyű Pannon Takarék Bank indított akciót, s erre egy külön weboldalt is létrehozott az egykori takarékszövetkezet. Ezen az oldalon egyelőre a törvénnyel kapcsolatos általános tudnivalókon túl csak annyi található, hogy a teljes hiteldíjmutató (thm) 10,71 százalék („lakáscélú, illetve jelzáloghitel esetén a thm 5 millió forintos hitelösszeg és 20 éves futamidő figyelembevételével kerül megállapításra” – olvasható az oldalon).

Némiképp érthető, hogy nem kapkodnak a bankok, elvégre a köztársasági elnök még nem írta alá a törvényt – bár az ellenkezőjében valószínűleg ők sem bíznak –, továbbá egyelőre képlékeny az is, hogy hányan élnek majd a végtörlesztés lehetőségével. Erre néhány reprezentatív kutatás már készült, de valójában jelenleg csak nagyságrendekről beszélhetünk. A törvényjavaslatot jegyző Rogán Antal szerint „legalább 150 ezer, devizahitellel rendelkező család él majd a rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, de számuk akár ennek a két-háromszorosa is lehet majd”. Mindenesetre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010. év végi adatai szerint 355 ezer a devizaalapú, lakáscélú hitelek állománya. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárságának a kormány számára készített augusztusi jelentése szerint „576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, 1 millió 800 ezer főt – tehát minden ötödik magyar embert – érinti a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forintalapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van”.

A hitelkiváltást segítő forinthitelekkel új ügyfelek szerezhetők

Előreláthatólag az árfolyam-különbözet miatt legalább 100 milliárd forint veszteség éri majd a bankszektort. Ezen nyilván nem sokat segít majd, hogy a bankok forintalapú hitelekkel megtartják – vagy éppen elcsábítják más bankoktól – az ügyfeleket úgy, hogy segítik a hitelkiváltást. Ugyanakkor a kisebb piaci részesedéssel bíró hitelintézeteknek ez valamilyen szinten „lehetőség” is: amennyiben kedvezőbb konstrukciókkal állnak elő, mint versenytársaik, elorozhatják más bankoktól az ügyfeleket.

Az, hogy a forinthitelre váltóknak is megéri-e a végtörlesztés, függ az eredeti devizaalapú hitel, s az azt kiváltó forinthitel thm-jétől, továbbá az árfolyam-különbözettől. Általánosságban elmondható, hogy a törlesztőrészletek csökkenhetnek ily módon – akár több ezer forinttal is –, de ha kisebb mértékű az árfolyam-különbözet, akár nőhet is.

Járai: Kockázatos devizában eladósodni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, Járai Zsigmond pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy „rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el”. Jelenleg a Költségvetési Tanács elnökeként tevékenykedő Járai 2001 és 2007 között volt az MNB elnöke, éppen akkor, amikor „elszabadult” a devizahitelezés.

Elmondása szerint elnöksége alatt számtalanszor felhívták az akkori kormány figyelmét, sőt személy szerint a pénzügyminiszter figyelmét is arra, hogy ez a folyamat milyen kockázatokat rejt magában. Az akkori bankvezetők sem akarták megérteni a kockázatokat, csupán egy-két bankvezető ismerte fel a veszélyt. Járai nem tudja, hogy tényleg nem értették meg a kockázatokat, vagy a nagyobb nyereség reményében úgy tettek, mintha nem értették volna a folyamatot. „Az MNB figyelmeztetésére a bankszövetségtől is mindig az volt a válasz, ez nem jelent valódi kockázatot” – tette hozzá.