Idén immár 12. születésnapját ünnepelte a szeptember 2. és 4. között megrendezett Nyelvparádé, melynek kapcsán Légrádi Tamás alapítót kérdezte az MNO a rendezvény célkitűzéseiről. A nyelviskola-igazgató a nyelvtanulással kapcsolatos aktualitásokkal kapcsolatban is kifejtette véleményét. Mint mondta, a Nyelvparádé célja, hogy legyen egy olyan tanév eleji megmozdulás, ahol a nyelvekkel foglalkozó szakmák képviselői találkozhatnak egymással, legyen szó nyelviskoláról, nyelvi utazást kínáló, nyelvvizsga-lehetőséget biztosító intézményekről. Elsősorban azok látogatnak ki a rendezvényre, akik egy helyen, egy időben szeretnék megtalálni a nyelvvel kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezen túlmenően egy olyan kulturális kínálatot biztosít a rendezvény, amellyel azt próbálják demonstrálni, hogy a nyelv a kultúra nagyon fontos eleme.
Nem boldogul a külföldivel, ha...
Légrádi Tamás a nyelvtudás szükségességével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: az egész világ egy nagy globális versenyről szól, és a nyelv – ezen belül az angol – egy olyan fontos eszköz, ami nem megkerülhető. A magyar emberek sokszor emlegetett „rossz” nyelvtudását illetően úgy véli, tízből kilenc ember igennel felel arra a kérdésre, hogy szüksége van-e nyelvtudásra, majd ebből a kilencből nyolc azt mondja, hogy az angolra van szüksége. A motivációban nincs hiány, ám egy magyarnak nyilván nehezebb dolga van, ha meg akar tanulni angolul, mint egy hollandnak, de ez nem lehet kibúvó, hiszen a magyarnak az angolul tudó hollanddal is versenyeznie kell.
Mint mondta, ha azt nézzük, hogy az elmúlt 15-20 évben mennyit változott a nyelvet tudók aránya, akkor körülbelül két és fél, háromszorosára nőtt, ami elég biztató. Az, hogy közben a többiek is fejlődtek, szintén tény, a világ nem áll meg, és „nekünk úgy kell fejlődnünk, hogy mindenhol tudják, hogy az idegennyelvtudás egy gazdasági érdek”. Egy magyar vállalkozó nem fog tudni boldogulni az ide jövő külföldi befektetővel, ha nincs egy olyanfajta, jól hasznosítható tudása, amelyből profitálni tudna.
Féligazságok
A nyelvoktatással kapcsolatos elképzelésekkel kapcsolatban Légrádi Tamás úgy látja: nagyon komoly féligazságok vannak. Míg az egész világon az a tendencia, hogy akár egy német vagy osztrák tulajdonú cégnél is az angol a belső kommunikáció nyelve, addig nem biztos, hogy szerencsés, hogy más nyelveket helyezünk az angol elé az iskolákban. Ha valaki ugyanis megtanul spanyolul, franciául vagy németül, utána nyilvánvalóan könnyebben fog megtanulni angolul, de kérdés, hogy egy nyelv megfelelő szintű elsajátítása után mindenkinek lesz-e energiája, pénze, hogy még az angolt is megtanulja – fejtette ki, hangsúlyozva: a nyelviskolák kínálatát is az határozza meg, hogy mire van igény.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan az Európa Tanács ajánlása, miszerint az uniós állampolgárok a saját anyanyelvükön kívül még legalább két nyelvet beszéljenek, egy rendkívül jó célkitűzés, de hazánkban a realitások nem ehhez igazodnak. Itthon ugyanis azt látjuk, hogy az emberek háromnegyede még egy idegen nyelvet sem beszél. Így tehát inkább úgy érdemes előrehaladni, hogy lépünk egy lépcsőt, és aztán lépünk a következőre – vélekedett Légrádi Tamás, hozzátéve: az is tény, hogy bizonyos nyelvek méltatlanul vannak háttérbe szorítva, mint például a német, amely hazánk geopolitikai helyzetéből fakadóan kétségtelenül nagyon fontos nyelv.
Kérdésünkre, hogy mikor ideális elkezdeni nyelvet tanulni, Légrádi Tamás úgy válaszolt: átlagos helyzetben általános iskola 3.- 4. osztályában. Úgy véli, az óvodai nyelvoktatással olyan keretek között érdemes próbálkozni, hogy azt a gyerek ne érezze erőltetésnek, hanem inkább játékos formában kell megismertetni egy másik nyelvvel és egyben kultúrával. Ha ezt a gyermek egy kellemes pluszként éli meg, akkor jól megalapozhatja a későbbi nyelvtanulását, és a világlátása is szélesedik.
Színes-szagos hirdetések
A magyarországi közoktatásban jellemző nyelvtanítással kapcsolatban a legfőbb problémát Légrádi Tamás a tanítás általános minőségében látja, ugyanis a tanári pálya általános szakmai és erkölcsi megítélése miatt sok nyelvtanár más területen hasznosítja tudását. Így az iskolákban jellemzően vagy a megszállottak maradnak, vagy a gyengébbek. Ezért is keresi fel sok tanuló a nyelviskolákat. Egy minőségi oktatást kínáló intézmény pedig szigorú kritériumok szerint válogatja meg a tanárait. Mint mondta: még napjainkban is könnyű nyelviskolát alapítani, ám a diákok nincsenek könnyű helyzetben, amikor választaniuk kell, a hirdetések ugyanis színesek-szagosak, de lehet, hogy az oktatás maga nem megfelelő. Éppen ezért jött létre a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, amely egy állandó minősítési eljárással komoly szempontrendszer szerint szűri meg, hogy melyek azok a nyelviskolák, amelyek megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amit egy átlag nyelvtanuló elvár.
Kinél van a széfkulcs?
Légrádi Tamás a „jövő nyelveit” illetően úgy látja, az angol fontossága nem fog csökkenni az elkövetkezendő 10-20 évben. A spanyol, olasz, francia, német nyelven beszélők előtt is sok lehetőség állhat. Az orosz és a kínai nyelvek iránt pedig egyre nagyobb az érdeklődés. Az orosz befektetők számára fontos szempont lehet, hogyha hazánkban a nyelvüket beszélő szakemberek vannak, és Magyarország egyébként is egyfajta hídszerepet töltött/tölt be Nyugat és Kelet között. Kínánál „elég komoly széfkulcs” van – fogalmazott. Ebből a szempontból már nem is olyan lényeges, hogy földrajzilag távol eső országról van szó, hiszen az információelérés eszközei adottak. Hazánk számára sokkal, de sokkal nagyobb prioritásnak kellene lennie az oktatásnak – és ennek csak egy része a nyelv –, mert az oktatás és a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés terén teremthet magának lehetőségeket – szögezte le a szakértő, hangsúlyozva: Magyarország azzal fog tudni boldogulni, ha az emberek kreativitására, szellemi tőkéjére alapoz.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
