Itt a tél: merre is állítjuk most az órát?

Többet alhatunk, de legyünk résen, nehogy olyan időmérőinket is átállítsuk, amelyek maguktól is tudják: itt a tél.

2011. 10. 29. 6:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szögezzük le gyorsan: a „csillagászatilag indokolt”, tehát az igazi a téli időszámítás, a nyári – vagyis a most múló – a huszadik század terméke; 1916-ban az USA-ban vezették be elsőként, majd több időszakban átvette hazánk is (1916-19, 1941-49, 1954-57), de véglegesen csak 1980-ban iktatták be. Persze, mint oly sok mindenre, a franciák erre is máshogyan emlékeznek, szerintük ugyanis 1976-ban ők vezették be a '73-as olajárrobbanásra reagálva, mondván, megtakarítanak vele 300 ezer tonna kőolajnyi energiát. Bárhogyan is volt, a mai élet logikája mintha kezdené felülmúlni a két időszámítás váltogatását, ugyanis az óraátállításból elsősorban a közvilágítással spóroltak meg napi egyórányi energiát korábban, mostanra viszont modern automatikák vezérlik az utcai lámpákat alkonyattól pirkadatig, függetlenül attól, hogy hány óra van.

A téli időszámításra mindig október utolsó vasárnapjának hajnalán állunk át, és ez 1996 óta így van – 1980-tól '95-ig szeptember végén „már hó takará el a bérci tetőt” (Petőfi Sándor verse nyomán). A tavaszit majd 2012 márciusának utolsó vasárnap hajnalán üdvözölhetjük újra.

Ne gondoljuk, hogy a világon annyira egységes ez a „dualista” rendszer. Sőt, még Európában sincs mindenütt, Fehéroroszország és most már Ukrajna sem kér belőle. De meglepetésre nem a behozott nyárit törölte el keleti szomszédunk, hanem a korábban sötétedős télit – az eredetit. Régebben egynémely dél-amerikai országban (Brazília egyes részei és Chile), illetve az afrikai Namíbiában, Ausztrália déli csücskében és Új-Zélandon volt nyári „félév”, de különböző okokból lemondtak róla. A Föld nagy részén – Ázsia túlnyomó részén és a déli félteke szinte teljes egészén – viszont sohasem használtak nyári időszámítást.


Éjszaka a sínen

Zökkenjünk vissza kis hazánkba. A hírekben legtöbbször a vasúti közlekedést említik mint fő érintett terület. A MÁV közlése szerint négy vonat ácsorog majd a pályán egy órát – papíron nem –, egy pedig indulásával bevárja a „telet” (a Lajosmizse–Budapest-viszonylatot (2.48) már az új időszámítás szerint indítják el). A négy vonat mindegyike nemzetközi viszonylat, a Bécs–Bukarest és a Bukarest–Bécs–Lökösházán pihen, a Belgrád–Budapest és a Budapest–Belgrád expressz pedig Kelebiánál. A BKV honlapján, a bkv.hu-n tájékoztat arról, hogy éjjel 2 és 3 óra között (erről még nem szóltunk: 3-kor kell 2-re visszaállítani az órát) gyakorlatilag megismétli a menetrendet, de apróbb, előre kalkulált anomáliák lesznek.

Arról, hogy valójában jár-e energianyereséggel a „zónacserélgetés”, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. úgy vélekedik, hogy a nyári félév 6 milliárdot hoz a magyar konyhára, 120 gigawattórával kevesebb energia fogy, ami megfelel egy kisebb város éves fogyasztásának.

Sok zavart nem szabad, hogy okozzon az átállítás este, de arra azért ügyeljünk, nehogy olyan órát is „átnyomjunk”, amely magától átáll télire!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.