Az 1990–94-es országgyűlési ciklusban öt egyéni körzetben kellett időközi parlamenti választást tartani, amelyek közül négy esetben az ellenzéki pártok jelöltjei nyertek a jobbközép kormánykoalícióval szemben. Ebben az időszakban az egyik legérdekesebb megméretés a Budapest 9. számú egyéni körzetben volt, ahol Demszky Gábor lemondása miatt kellett új választást kiírni 1991. március végére.
Az erzsébetvárosi körzetben az első fordulóban a választók 22,15 százaléka adta le voksát. Az első helyen Filló Pál (MSZP) 24,53 százalékkal végzett, őt követte Groó Rudolf (SZDSZ) 22,93 százalékkal, Illés Zoltán (Fidesz) 15,23 százalékkal, míg a negyedik helyre Grosics Gyula (MDF) futott be 13,13 százalékkal.
A második fordulóban 25,61 százalék élt állampolgári jogával, így a választás érvényes és eredményes volt. A mandátumot Filló szerezte meg a voksok 38,19 százalékával, Groó 24,77, Grosics 16,01, míg Illés 15,68 százalékot szerzett. Az MSZP akkor úgy értékelte a választás eredményét, hogy „léket kapott tehát a koalíció hajója”. A szocialisták nyerő embere az alacsony választási részvételre utalva a parlamenti pártok közös felelősségére figyelmeztetett, „hogy ne menjenek el a dolgok valamifajta diktatúra irányába”.
A Horn-kormány időszaka alatt egyetlen időközi országgyűlési választásra sem került sor.
Székesfehérváron nyert utoljára az MSZP
Az első Orbán-kormány időszaka alatt négy körzetben (Siófok, Fehérgyarmat, Székesfehérvár 2-es kerület és Dabas) kellett időközi választáson az urnákhoz járulni. Ebből kettőben (Dabas, Fehérgyarmat) kormánypárti, míg kettőben (Siófok, Székesfehérvár 2) a szocialisták diadalmaskodtak. Fontos megjegyezni, hogy a székesfehérvári választás 2000. április 16-i második fordulójában aratott MSZP-s siker óta a párt képtelen volt időközi parlamenti választást nyerni.
A 2002-es országgyűlési választás előtti utolsó nagy erőfelmérőt a dabasi időközi megméretés jelentette. A voksolást Szűcs Lajos nyerte, a Fidesz–MDF–FKGP támogatásával, a szavazatok 54,8 százalékával. A második helyen az MSZP támogatásával Kovács István végzett 39 százalékkal, míg a harmadik, SZDSZ-es Nagy Ferencet a szavazók 2,94 százaléka látta volna képviselőként. Az eredményt akkor Kövér László, a Fidesz elnöke úgy értékelte, hogy ez a siker jelzi, hogy a polgárok támogatják a családok érdekeit és az ország felemelkedését képviselő koalíció tevékenységét.
„A MIÉP szavazóival megerősített jobboldal győzelmében szerepet játszott az is, hogy maga a kormány is részt vett a kampányban, többek között azzal, hogy szombaton már a kampánycsend ideje alatt jelentették be a kormány egyelőre nem is végleges döntését a nyugdíjemelésről” – reagált az eredményekre Kovács László, az MSZP elnöke. Míg az SZDSZ úgy látta, a Fidesz megkapta az „egyesült jobboldal” szavazatait, és az eredmények ismeretében nem tudták volna az MSZP esélyeit javítani.
Gyurcsány programját értékelték
A 2002–2006-os ciklusban az európai parlamenti választás miatt megüresedett (Sopron, Szécsény) körzetekben kellett az urnákhoz járulni. Az alapvetően jobboldali kerületekben a Fidesz a vártnál is könnyebb győzelmeket aratott, bár Sopronban csak negyedszerre sikerült képviselőt választani. A 2005. május 8-án véget ért választáson a jogosultak 26,63 százaléka vett részt a szavazáson. Firtl Mátyás, a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőjelöltje a szavazatok 71,77 százalékát szerezte meg. Csák Ferenc, az MSZP jelöltje 17,7 százalékkal a második helyre került. Nagy Tamás, az MDF jelöltje 3,87 százalékot kapott.
Rogán Antal, a párt kampányfőnöke szerint Gyurcsány Ferenc új programjára az MSZP szavazói úgy mondtak ítéletet Sopronban, hogy közülük minden eddiginél többen szavaztak át a Fidesz jelöltjére. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint, ha Rogán szavait lefordítaná, akkor ő is mondhatná, hogy az MSZP szavazói otthon maradtak, és csak egyszerű kisebbség választotta meg a Fidesz jelöltjét.
---- Oldal címe ----
Példátlan botrány Ferencvárosban
Az elmúlt parlamenti ciklusban az Antall-kormány időszakához hasonlóan öt körzetben (Budapest 12, 15, Pécs, Csorna, Veszprém 2) tartottak időközi megméretést. Ezek közül mindegyik esetben a Fidesz–KDNP jelöltjei nyertek, ráadásul Csornán a második fordulóban a szocialisták még 5 százalékot sem értek el. Ebben az időszakban a legnagyobb nyilvánosságot kapott küzdelem a Budapest 12-es számú körzetben, Belső- és Középső-Ferencvárosban volt.
A média figyelmének középpontjába azt követően került a voksolás, hogy amikor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy álláspontja szerint az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy az MDF, a Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZP) és a MIÉP által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis. Az indulni szándékozó jelölteket kizárták.
A választást Bácskai János nyerte, aki szerint történelmi eredmény született, mert arra még nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy időközi választáson a jobboldal átvegyen egy mandátumot a baloldaltól. Burány Sándor úgy értékelte az eredményt, hogy az MSZP az első fordulóhoz képest jelentősen gyarapítani tudta szavazatainak számát, a kampány második félideje ebből a szempontból jól sikerült.
Már két körzetben voksoltak
A tavalyi kétharmados kormányváltás óta két körzetben (Szarvas, Püspökladány) tartottak időközi megméretést. Természetesen ezek a voksolások is a Fidesz–KDNP sikerével zárultak, bár Püspökladányban csak negyedszerre sikerült képviselőt választani. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a hajdú-bihari választáson az idén október 2-i, harmadszorra megismételt fordulóban először fordult elő 2001 óta, hogy a Fidesz jelöltje 50 százaléknál kevesebbet kapott egy időközi országgyűlési választáson.
