Beszivárognak a tömegbe, hogy áldozattá válhassanak

Simon Tibor agyonverése, Cozma-gyilkosság, West-Balkán tragédia. Három tragikus eset, melyből tanulni kell, és nem szabad engedni, hogy többé előforduljon.

A védett személyek világába Podoski Gábor beszámolóján keresztül vezetett az út, a „szaftosabb” információmorzsák viszont az ebédlőasztalnál hulltak le. A korábban a Köztársasági Őrezredben is szolgáló rendőrtiszt kifejtette: Jichak Rabin izraeli államfő tovább élhetett volna, ha felveszi a golyóálló mellényt 1995-ben. Tolmácsolásában láthattunk videót a Károly herceg elleni merénylet elkövetésekor hibát hibára halmozó testőrökről és rendőrökről, azt azonban leszögezte, ha egy magánszemély kér védelmet az arra szakosodott cégtől, vastag pénztárcával kell rendelkeznie.

A profit kell, nem a biztonság

A Cozma-gyilkosság hatalmas felháborodást keltett az egész országban, többek között ennek az esetnek a kapcsán vetődött fel a „három csapás” néven ismert törvény megfogalmazásának lehetősége – magyarázta Nagy László, az Országos Kriminalisztikai Intézet (OKRI) munkatársa. A kutató elmondta, a szórakozóhelyek erőszakos kriminalitási helyzetének vizsgálatakor szakemberekkel folytattak kerekasztal-beszélgetést. Kifejtették, a profitmaximalizálás miatt a rendezvényszervezők, tulajdonosok kevesebb figyelmet fordítanak a biztonságra, emellett viszont a bulik is később kezdődnek, és résztvevőik is egyre fiatalabbak. A megfelelő élményszerzésnek ma már szerves részét képezi a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és a drog. A szórakozóhelyek tulajdonosai sokszor nem látják szívesen a rendőrséget, nehogy azok elijesszék a potenciális vendégeket.

A kutatásból az is kiderült, hogy a középiskolások és egyetemisták 22 százaléka minden hétvégén jár éjszakai szórakozóhelyre, 35 százalékuk pedig havonta egy-két alkalommal. A megkérdezettek negyede volt már szemtanúja erőszakos cselekményeknek a buliban, ennél jóval érdekesebb, hogy a kutatásban részt vevők fele szerint nem változott a biztonsági helyzet a West-Balkán-tragédia óta. A legtöbben viszont úgy gondolják, hogy a jobb családi nevelés vagy a magasabb életszínvonal vissza tudná szorítani az erőszakos cselekmények számát.