Az Országgyűlés ülésének kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők az 1956-os forradalom leverésének 55. évfordulójára. Az elnöklő Latorcai János azt mondta: 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásának napjára emlékeznek, azokra az ismert és ismeretlen hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy ma demokratikus jogállamban élhessünk.
Elkerülhető lesz az indokoltnál nagyobb bírságkivetés
Márton Attila, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a költségvetést megalapozó törvénymódosítások – sok technikai jellegű változtatás mellett – számos pozitív változást tartalmaznak a magyar polgárok számára. A változások lényeges elemének tartotta, hogy a jövőben a bírságbevételek az állam kezében összpontosulnak, amivel elkerülhető lesz az indokoltnál nagyobb bírságkivetés. Mint mondta, korábban társadalmi visszatetszést keltett, hogy a hatóságok a minél nagyobb bírságbevételben voltak érdekeltek.
Azt is elmondta, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet esetében is változás lesz, hiszen ennek a több milliárd forintos költségét eddig kizárólag az adófizetők állták, míg a jövőben a nagy élelmiszerláncokkal fizettetik meg ezt a díjat.
Mentesülnek a járadék fizetése alól
Beszélt arról is, hogy ésszerűbb mértékű lesz a közösségi közlekedés támogatása, amire – például a 4-es metró esetében – sokszor indokolatlanul sok pénz folyt el. Szintén változás, hogy mentesülnek a földjáradék fizetése alól a területek, ahol a bajba került devizahiteleseknek építenének házakat – tette hozzá.
Márton Attila hangsúlyozta: az európai körülmények szempontjából egy nehéz, kiszámíthatatlan időszak áll előttünk, ebben a helyzetben kell biztosítani az ország stabilitását és a válságzónától való elrugaszkodást. A kabinet nem akarja az elmúlt nyolc év kormányainak sodródó gazdaságpolitikáját folytatni, mert ennek végzetes eladósodás lett az eredménye – tette hozzá.
A szocialisták és a megszorítások
Kovács Tibor, a szocialisták egyik vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a költségvetést és az azt megalapozó törvénymódosításokat. Szerinte ugyanis az előterjesztés az elmúlt évek „legbrutálisabb”, „legmegszorítóbb”, Magyarországot nyomorba döntő költségvetését próbálja megalapozni. Kifogásolta, hogy számos jelentős változtatást nem is ebben a csomagban, hanem önálló képviselői indítványban nyújtottak be fideszes képviselők. Példaként említette Koszorús László javaslatát, aki a környezetvédelmi termékdíj teljes átszabásáról nyújtott be indítványt.
Puch László, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta, a kormánypárti képviselők délibábot kergetnek, amikor stabil, az országot megmentő költségvetésről beszélnek. Ezt a „fantaszta költségvetést” mindannyian meg fogjuk szenvedni – fogalmazott. Közölte: az MSZP egyetért a bírságbevételek központosításában és abban is, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat egy bírság kiszabása előtt figyelmeztessék, ugyanakkor szerinte kérdéses, hogy ezt a különböző hivatalok hogyan tartják majd nyilván.
Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka elmondta, hogy a módosítások 60 százalékát ugyan technikai jellegű változtatások teszik ki, de emellett „polgárbarát” elemek is szerepelnek benne. Ilyennek nevezte a bírságkiszabások központosítását, az élelmiszerlánc-felügyelet finanszírozásának átalakítását, a nyugdíjkassza zárttá tételét és a fogyasztói árkiegészítés átalakítását.
Szocialista örökség
A politikus hangsúlyozta, minden alkalommal el kell mondani, hogy nem fehér lappal kezdett a mostani kormány, hanem egy nagyon terhes szocialista örökséggel. Mint mondta, a szocialisták most azt mondják, hogy a költségvetés nyomorba taszítja az országot, holott éppen az üt 1000 milliárdos lyukat a jövő évi költségvetésen, hogy 2008-ban a szocialista kormány az IMF-hez fordult. Nem tehetnek úgy, mintha a múlt ezzel a kormánnyal kezdődött volna, és nem lenne Magyarországon kívül gazdaságpolitikai környezet – mondta a szocialista képviselőknek.
Hangsúlyozta: ez a kormány időben és aktív módon reagált a válsághelyzetre, a költségvetés feltárja a belső lehetőségeket a bürokrácia csökkentésével, takarékossági intézkedésekkel és az adócsalási kiskapuk bezárásával. A cél, hogy a kormány sikeres válságkezelést folytasson, és olyan állapotot idézzen elő, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország felkapaszkodjon a válság utáni időkben megélénkülő gazdasághoz – tette hozzá a kormánypárti képviselő.
