Nemzetközi összehasonlításban is megállja helyét a szabályozás

Az Országgyűlés megkezdte a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitáját.

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás – jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában. Hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll. Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták.

A kormány javaslata szerint elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe. „A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában (…), de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is” – fogalmazott Baka András az Országgyűlésben.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, azt mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne „egy-egy párt, partikuláris szervezet vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják”.

A fideszes Horváth Zsolt vezérszónoki felszólalásában az 1997-ben kialakított szerkezeti rendszer kritikájaként és számos alapelv érvényre juttatásaként összegezte a törvényjavaslatok lényegét. Az eddigi rendszer kritikái között fogalmazta meg, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai a bírói vezetők közül kerültek ki, miközben ők gyakorolják a munkáltatói jogokat, még önmaguk felett is. A testületben az újraválaszthatóság miatt nem működik rendesen a rotáció, és a havonta ülésező OIT nem tud operatív testületként dolgozni, valamint hogy annak elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, holott mindkét pozíció egész embert kíván – mondta.

Mint mondta, az új jogszabályoknak több fontos alapelvet is érvényre kell juttatniuk, például az egységes jogalkalmazásét, az ésszerű időn belüli döntéshozatalét vagy az aránytalan teherelosztás kiküszöbölését. Hozzátette: mindezek miatt új strukturális rendszerre van szükség. Fontosnak tartotta, hogy a bíróság egy hatékony, a társadalmi változásokra gyorsan reagáló központi igazgatási szervvel rendelkezzen, amelynek munkája nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is elősegíti. Mint mondta, ehhez megfelelő eszközrendszert kell adni a szervezeti kérdésekben, ezért kerül az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez az OIT és annak elnökének jogkörei egyaránt. Hozzátette: az elnök felett a független bírákból álló Országos Bírói Tanács gyakorolja a kontrollt.

A szocialista Bárándy Gergely szerint a koncepció két valódi oka a bírói önkormányzati rendszer megszüntetése és egy „kormányhoz hű helytartó” kinevezése kilenc évre. Mint mondta, a javaslatok a fékek és ellensúlyok lebontásának fontos előterjesztései. A politikus kultúrkampfnak nevezte a kormány tevékenységét, amelynek során szerinte arra törekszik a kabinet, hogy 60-70 évet töröljön a magyar történelemből. Mint mondta, ezt szolgálja a közintézmények átnevezése is, a hidak, a közterületek nevének módosítása vagy a Kossuth tér 1944 előtti állapotának visszaállítása mellett. „Fontos, hogy mindez a Horthy-korszakot idézze” – mondta.

Kijelentette: a kormány hatalomkoncentrációjának célja, hogy a kinevezett lojális vezető egy személyben hozhassa meg a legfontosabb döntéseket. Bárándy Gergely követésre nem méltó gyakorlatnak tartotta a törvényjavaslatok benyújtásának körülményeit is, a többi közt azt, hogy még a sarkalatos törvények sem az igazságügyi tárcánál íródnak, hanem Áder János európai parlamenti képviselő által. Azt is bírálta, hogy a tervezet készítői nem egyeztettek a Legfelsőbb Bíróság elnökével.

Kifogásolta azt is, hogy bár a bírói vezetői pozíciók mindegyikénél előírás bizonyos idejű bírói gyakorlat, ez kizárólag az OBH elnökével szemben nem elvárás. Szerinte az európai sztenderdekkel összeegyeztethetetlen, hogy az Országos Bírói Tanácsnak nincs érdemi hatásköre, vétójogot nem kap. Végül úgy fogalmazott: a kormány műve bevégeztetett, január 1-jétől nem marad olyan országos szerv, amelynek élén nem a „komisszárjai ülnek, jól bebiztosított pozícióban”.

Támogatást kért Polt

Korszerű és minden tekintetben az európai mércét megütő szabályozásról van szó – mondta Polt Péter az ügyészségről, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában, az indítványok támogatását kérve a képviselőktől.

A legfőbb ügyész kitért arra, hogy az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatását nagy jelentőségűnek értékelte, és azt mondta: ez egyrészt jogegységet biztosít, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány.

Polt Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás a közérdek védelmére mint központi elemre épül, és ez – mint mondta, nagyon helyesen – szemben áll a korábbi absztrakt törvényesség védelmével. A javaslat újraszabályozza a közérdekvédelmi feladatok mechanizmusát, az ügyészi eljárások konkrét célja a bírósági vagy más hatósági eljárás kezdeményezése; eljárás súlyos törvénysértésre vonatkozó adat esetén indítható – közölte, hozzátéve: szerinte ez valóban fontos változás, ami hatékonyabbá teszi az ügyészi vizsgálatokat a jövőben.

Polt Péter hangsúlyozta, hogy új elem a törvényjavaslatban a legfőbb ügyész hatásköreinek egy része, ugyanakkor szerinte ezek nem döntési jogkörök, hanem inkább információk közvetítését, közrebocsátását jelentik. Ezzel a jogbiztonság erősödik, nem a legfőbb ügyész pozíciója – tette hozzá.

Ilyen hatáskörbővülésként említette, hogy a legfőbb ügyész részt vehet a Kúria teljes ülésein, ami szerinte a jogegység mind teljesebb érvényesülését szolgálhatja. Az alkotmányjogi panasz – értékelte –, ha korlátozottan is, de megnyitja a legfőbb ügyész számára a konkrét normakontroll elérésének lehetőségét is.

Polt Péter a jogállási törvény kapcsán arról beszélt, hogy a bírói és ügyészi életpálya teljes párhuzamossága a cél, ugyanakkor jelezte, örülne egy olyan módosításnak, amely biztosíthatná az ügyészi és bírói pálya közötti átjárhatóságot.