Az ÁSZ a BKV 2002 és 2010 közötti gazdálkodásának vizsgálatáról és ennek megállapításáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Domokos László elmondta, hogy a BKV nem kezelte megfelelően a likviditási problémákat, mert csak hitelfelvétellel orvosolta a pénzhiányt, nem készített megfelelő kockázatelemzéseket.
Domokos László kifejtette: 2004-ben megállapodtak arról, hogy az önkormányzat megtéríti a BKV-nak a bevétellel nem fedezett, indokolt költségeket a BKV által benyújtott kompenzációs igény alapján. A BKV ezt az igényt egyetlen esetben nyújtotta be, 2004-ben, ezt akkor elfogadták, ez alapján 31-39 milliárdos kompenzációt kapott volna a cég a 2004–2012-es időszakra. Domokos László jelezte, hogy az igényt a BKV csak egy esetben nyújtotta be.
A veszteséget hitellel fedezték
Mivel a főváros nem fizette ki a különbözetet, a közgyűlési bizottságok jóváhagyták, hogy a BKV veszteségeit hitelfelvétellel, hitelmegújítással, folyószámla-hitelkeret biztosításával fedezzék. A bizottságok a közgyűlést annak ellenére nem tájékoztatták, hogy ezek a hitelfelvételek kockázatot jelentettek. Ez összesen 41,4 milliárd forintos olyan kiadást jelentett, amely nem merült volna fel, ha a főváros kifizette volna a kompenzációt a BKV-nak.
Domokos László közölte: a bizottságok tudomásul vették az adósságállomány növekedését, és nem hívták fel a figyelmet a kockázataira. Az elfogadó bizottságok elnökei és tagjai veszélyeztették a közszolgáltatás ellátását, az előző főpolgármester pedig nem tájékoztatta a közgyűlést a bizottságok döntéséről.
Tőkepótló támogatásokat is kapott
Korábban közöltük: egyre nehezebben tudják a BKV-buszokat reggelente forgalomba adni, ezért előfordulhatnak nagyobb fennakadások a közlekedésben.
Az elnök elmondta azt is, hogy az állam a BKV-nak 2002 és 2010 között 404 milliárd összegben adott működési célú támogatást. Ezzel egy időben Budapest annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot.
A BKV Domokos László elmondása szerint ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is. A munkaviszony megszüntetése miatt több mint 18 milliárdot fizettek ki végkielégítésre.
A főváros nem ellenőrizte
Az elnök szerint nemcsak a finanszírozás, hanem a vagyonnal való gazdálkodás is problémás volt, a járműállomány jelentős része átlépte a tervezett élettartamát, az infrastruktúrában bármikor keletkezhetnek hibák, amelyek veszélyeztethetik a szolgáltatás ellátását. Hangsúlyozta, hogy bár a fővárosnak meglett volna rá a jogköre, 2002 és 2010 között nem ellenőrizte a BKV-t, nem végzett belső ellenőrzést.
A BKV a likviditási kockázati tényezőket nem kezelte jól, mert kizárólag a hitelfelvétel elmaradásának hatásait mutatta be, a felvétel kockázatelemzését nem végezte el, a külső és belső kockázatokat nem tárták fel. Az ÁSZ vizsgálata alapján a legfőbb ügyész egyelőre mérlegeli, hogy indokolt-e az esettel kapcsolatban jogi lépéseket tenni.
A főpolgármester szerint segíti a BKV 2002 és 2010 közötti gazdálkodásáról szóló állami számvevőszéki jelentés (ÁSZ) a közlekedési társaság pénzügyi problémájának rendezését. Tarlós István elfogadja az ÁSZ iránymutatásait – közölte Szűcs Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója csütörtökön az MTI-vel.
